Napi Hírek, 1928. február/2

1928-02-28 [0173]

Leglesujtóbb passziv-sgldonk növekedése Csehszlovákiával és Né«;:ie törsz ággá 1 szemben, de fájdalmas jugoszláv és olasz relációban is. Miután politikai ^okok^és az illető országok pártviszonyai is közreműködnek abban, hogy a reánk nézve legfontosabb országok mind-^jobban elzárkóznak bevitelünk elől és a legmesszebbmenő mértékben élelmezési önállóságra törekszenek, pillanatnyilag meg kell alkudnunk fájó" szivvel az adott helyzettel és legfontosabb kiviteli cikkeink, a liszt, a bor céltalan erőltetése helyett a könnyebben elhelyezhető tojás, gyapjú, baromfi, toll, sajt, zsir stb. kivitelére kell törekednünk. Az iparban a celtudatöabb, racionálisabb termelésre^ke11 áttérni.^ A szerve zeti^hibákat kell elsősorbon kiküszöbölni és^ezek révén a termelést olcsóbbá tevő mindig szélesebb fogyasztórétegek számára hozzáférhetőbbé kell alaki tani. Ennek kedvező hatása a munkásvisz opy okban sem maradhat el, A koncentrációról sokat beszélünk és irunk, de érdekében a gyokorlatban alig teszünk valamit. Pedig ezen a téren csak két lehetőség van: vagy koncentráció, vagy késhegyigmenő haro .amely értékek és emberek pusztulásával jár. Széthulló és szervezetip,exportunk megszervezése ^elengedhetetlen. Ez nem irányulhat kereskedelmünk ellen, sőt annak úttörőjévé kell válnia. Meg kell teremteni ós állandóan figyelemmel kisórni azokat az összeköttetéseket, amelyek hijján még legnagyobb iparvállalataink sem tudnak kellően tájékozódni/ annál kevésbbé kereskedelmünk. De ezt az «xportot a kormánynak más utakon is elő kell segítenie. A forgalmi adó visszatérítését az exportnál egy évvel ezelőtt megígérj a pénzügyminiszter s az intézkedés papiron el is van határozva. Kivanatos volna a forgalmi adó visszatérítése olyankor ie, amikor a magyar kereskedelem közvetítésével hazai iparcikkeket akarunk kivinni. Az 1925révi XXIII.tc. & pénzügyminiszter diszkréciójára bizza ezt. Ugyancsak tavaly kérte iparunk és kereskedelmünk érdekében bizonyoc exportmennyiségnél a szociális adók egy részének visszatóritósét, aminek gyakorlati példáját Ausztriában ós a németbir odaírni" Zusätzliches -Ixportitban találjuk meg. Ugyancsak tavaly kimutatta fuvarozási relációnk mizériáit, igy azt, hogy például Buda pe st-Newyork között az árufuvarozás 42 napig tart, mig Bécs-Newyork között csak 21 napig. Ennek részben az árugyüj_tcs hiányossága ugy Hamburg^ mint Trieszt felé az oka. A kedvezőtlen tarifakon nem történik változtat as, A Bécs-trieszti reláció most is alacsonyabb mint a 17 kilométerrel rövidebb budapest-trieszti reláció, mert az érdekelt államokkal máig sem tudtunk megállapodni, Sándor Pál kifogásolta, hogy a kormány együtt tárgyaltatja a költségvet est ós az appropriaciós javaslatot. A pénzügyminiszter expozéjával foglalkozva elismerte a kormány érdemét az államháztartás rendbehozatala körül, kifogásolta azonban, hogy a kormány nem szanálta a magángazdaságokat, A mezőgazdaság krizisóvel^ majd azokkal a nehézségekkel foglalkozott,amelyek! kel a kis»-é-fi a nagyipar es a kereskedelem küzd. Kifogásolta a tisztviselői kar nagy számát. A forgalmi adók terén a fázisrendszer behozatalát, majd a luxusadó leépitósét sürgette. Végül a szövetkezetek állami támogatása ellen 1 emelt szót. A^költségvetést nem fogadja el. Vargha Gábor elismerését fejezte ki aziránt a nagy erofeszités iránt,, amelyet a nemzet államháztartásának rendbehozatala körül fejtett ki. A^betétek anelkedésében a betevők bizalmának visszatérését és a takarékossági szellem felébredését látja.aminek egy tőkekópződósi folyamat megindulása lesz a következménye. Az állandó feleslegeket adóleepitósra kivánja forditaní A produktiv befektetések szükségesseget hangoztatta, Félti a nemzetet a külfölddel szemben való eladósodástól. A költségvetést elfogadja, /Folytatása következik/