Napi Hírek, 1928. február/2

1928-02-28 [0173]

Bár a ^dohányjövedék bevétele abszolutsrzámokban 13 millió emelke­dést mutat, százalékszámokban azonban a mult évi 20,5 fe-ról 19.4 re csökkent, A kiadási oldalt vizsgálva a következőket látjuk: Az 1927/28, költségvetési évben az összes kiadásokból 31,2'% esett a személyi járandó­ságokra, most 31,5 fc­} a nyugellátásokra 13,6, most 14.3 az autonómiák hozzájárulására 3.8, most 4 a dologi kiadásokra 40.1, most 38.9 <f.­beruházásokra 2.9, most 3.8 fi; állami adósságokra 7.9, most 7.1 'jíy beke­szerződési terhekre 0.5, most 0.4^. A közalkalmazottak létszáma az uj iskolák és kórházak létesí­tése folytan 614 fővel emelkedett az állami közigazgatásnál, mig az üzemek­nél, fóleg a posta- és táviróforgalom növekedésével 429 fővel. A nyugdijasok létszáma a családtagokkal együtt £88E főnyi emelke­dést mutat . A dologi kiadások a mult évi, 477 .5 millióról 527,5 millióra emel­kedtek, ami főként a dohány- és sójövedék anyagbeszerzési többleté.ure, valamint a karitativ hadikölcsön-akcióra és a munkásbiztositó" hozzájárulásá­ra vezethető vissza. Az üzemek 20.933.040 pengő felemleget mutatnak,amely teljes egészé­ben üzemi beruházás okra fordit tátik. Végül az appropriációs javaslatot ismertette a főelőadó, hangsúlyozz hogy ez kizárólag a költségvetéssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Az általános vitában Back najos szólalt fel elsőnek. Szerinte gazda saagi helyzetünk két ellentétes jelenséget mutat, egyfelől jelentékeny elő­rehaladást, másfelől komoly figyelmeztetést a jövőre. Tagadhatatlan,hogy a hasznos beruházások jelentékeny összegű munkaalkalmat, az egész gazdasági élet számára megélhetést biztosítottak. Széntermelésünk 1927,első ki­lenc hónapjában, össze ha sonlitva az 1926.év. ugyanezen időszakával, 41, 00C metermazsaval emelkedett, nyersvastermelésühk pedig 62 %-kal. Ugyanígy örvendetes iparunkban a nyers- ós segédanyagoknak 74 %-os behozatali emelke­dése. E kedvező jelenségek ellenére is nem egy komoly felhő mutatkozik. Külkureskeddlmi és fizetési mérlegünk passzivitása eddig egy belső gazdasá­gi programm teljes hiánya mezőgazdasági ter melésühknek szer ve zetlensége , az altruista szervezetek életképtelensége, az export céltudatos egyöntetű iranyitasának hiánya, a külföldi tőkének nem mindig termékenyítő célokra va­ló felhasználása mind okai gazdasági bizonytalanságunknak. A fizetési mér­leg kérdése nálunk tulaj dónképen a külkereskedelmi mérleg passzivitásának kérdése. Az orvoslás legbiztosabb módga elsősorban a belföldi termelés oly irányú fokozása, amely a külföldön leginkább számithat piacra, másod­szor a külföldi piacnak a mi ipari és mezőgazdasági termékeink számára való megszervezése. E kivitel megszerzésénél elsősorban annak kell irányadó­nak lennie, hogy mily cikkeket importálunk, amit magunknak kellene export­ra termelni. Óriási a listája ezeknek a termékeknek és behozatalukkal fe­lesleges módon emeljük külkereskedelmi mérlegünk passzivitását. Ezen felül azonban exportra termelendő cikkeink közül azokra kellene a fősúlyt helyezni amelyeknek kivitele az adott külkereskedelmi viszonyok között a leglehetsége­Sobb. Exportunk megakadása, sőt visszafejlődése megdöbbentő. Tuvaly^még aktival voltunk Ausztriával, Jugoszláviával, Görögországgal és Itáliá­val szembún, az idén ez az oktiv mérleg csak az ausztriai és a görögországi viszonylatban maradt fenn és itt is lényegesen redukálódott, /Folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom