Napi Hírek, 1928. február/2
1928-02-25 [0173]
/ Az invesztigáció kérdc-sérol szóló berlini lapszemle folytatása/ Briand többet akar a -katonailag kiürített rajnai zónában,mint amennyit az invesztigációs jegyzőkönyv a maga 1926-ban megváltoztatott formájában, számára az ellenőrző' jog terén megenged. A lap ugy véli,hogy a nagyhatalmak t Olaszország és Anglia elutasitó álláspontra helyezkednek valamely vizsgalattal szemben s ezeket mondja: - Természetesnek tartjuk, hogy Németország, . már csak a maga helyzetére való tekintettel is ugyancsak a népszövetségi ellenőrzés lehető enyhe alkalmazása mellett foglal állást. Az elárverezés megtörténterői szóló jelentéssel kapcsolatosan a Tágliche Rundschau a következő megjegyzést füzdi: 1350 franknál aligha er többet az egész s ezért var. ez a borzalmas jajgatás. ' Miért e jajgatás? Miért a tanácselnök beavatkozása olyan ügybe,amelybe beleszólása - mint,, azt Bethlen gróf igen helyesen kifejtette - egyáltalán nincs. Mögötte nyilvánvalóan azok a hatalmak állanak, akiknek érdeke ,hogy a Nemzetek Szövetsége gyakorolja invesztigációs jogát, nem azért mert a vizogálat szükséges, hanem azért, mert érdekükben állónak tartják, hogy a világháború legyőzőttdeínek ismét torkukra tegyék a kést. Ma Magyarország volna soron, hogy azonban esetleg holnap Németországra kerüljön a sor,egy általán nem látszik kizártnak.ha figyelembe veszszük a denunciánsokvs , " bizonyos német baloldali lapoknál lévő barátaiL buz galmát. A Vossisshe Zeitung párisi levelezője egyebek között a következőket i ja: Bar Magyarország helytelenül járt el, az ügy jelentőségével még sincsen semeifele aranyban az a - lárma,amelyet a francia sajtó kötelességének tart ez ágiben csapni, csupán azért, mert Franciaország közelfekvő okok miatt minién eszközzel fel akarja fújni az esetet. Az a buzgalom,amellyel a francia sajtó kötelességet vél teljesíteni, mikor a Nemzetek Szövetsége tekintélyének e„. integritásának szolgálatába áll, legalább is meglepő .Egészen más az.aaiiert Franciaország a valóságban sikroszáll.Magyarországot ütik s Németországra gondolnak, mert azt hiszik, hogy amikor az egész világot Magyarországbelien mozgósítják, megtalálták ebben a módot arra, hogy az invesztigacios jogot a francia vágyaknak megfelelően alakíthatják át, \, , R 6 , m B i február 25. /Stefani/ Seipel dr. osztrák szövetségi kancelá lar beszédével kapcsalatosan a PopolA di Roma a következőket irja; Haladéktalanul és a félreértések lehetősége nélkül ki kell mondanunk, mint ahogy azt mar sok más esetben kijelentették, hogy úgynevezett Felső- . Etsch-prmblema nincsen ,amint Hogy nincsen'németajkú kisebbség-probléma valamint olyan probléma sem, amely Olaszországnak az iskolakérdés kezelésében yalo magatartása körül forogna. Képtelenség volna nemzetközi problémát csinálni olyan problémából, amely legfeljebb olasz, vagyis belpolitikai kérdés. , c A Giornale d'Itália azt irja, hogy politikai körökben súlyos hibaként ítélik meg a szövetségi kancellár beszédét, mert ahban a kancellár engedékenységének bizonyítékát látják olyan felelőtlen agitációval szemben,amely agitáció nemcsak német érdekeket szolgál, hanem olyan célokat is követ, amelyek messze tulmennek a német nemzeti ügy határain. Megjegyzésre érdemes - irja a lap - hogy ezt a hibát •.->.-máris jelismerték londoni politikai körökben ahol gyorsan és pontosan^szoktak megítélni a nemzetközi eseményeket. Olaszország nem tür * félreértéseket a nemzetközi viszonyban. Az olasz-osztrák viszonyt haladéktalanul tioztazni kell a szándékok és a lojalitás tekintetében.
