Napi Hírek, 1928. február/2

1928-02-24 [0173]

ánL^ó

A

t^

a

í ^

vira

^ Irod

? í l^ti:A képviselőház összeférhetetlenségi aliando btzot^saga március 1-én, csütörtökön déli 12 órakor ulest tart amelyen az idmássy László országul esi ¿árvis.-lonof a vállá ILÍ miatt t^M viselt biz^;tsáír ta J

aUa

~ saga miatt tett bejeientessel foglakozik, majd folytatólagosan tárgyal ia a Szabókv Alajos.országgyűlés

i képviselőnők a íagyar Nemzeti Bankñíf ell • foglalt kormánybiztosi állás^-miatt tett összeférhet itlonsépiiejelintését. /A kölni nemzetközi sajtókiállitásról szóló hir folytatása./ Végül egyes részletproblémákban Szalay Gábor báró postafőigazgató és Elekes Dezső statisztikai hivatali fogalmazó támogatják meg szives közreműködésükkel a rendező bizottságot. Az egyes szakkörök által összehordott anyag összesítésén és egységes kiállítási

y

anyagként való arányosításán, feldolgozásán központi bizottság fáradozik Czakó ¡lemér államtikár elnöklete alatt, melynek ügyvezetője Madisics Elemér dr. ny. min. osztálytanácsos. § Emlékszobor Jerney Jánosnak. A magyar tudományosságnak egyik legértékesebb és legérdekesebb alakja volt a mult szazad első felében élt Jerney János a kiváló tcrténettudós és európai hirü keleti utazó, ajíagyar Tudományos Akadémia tagja, aki óriási tudásával és páratlan munkabírásával az ősmagyarság történetének, valamint a magyarok őshazájának felkutatása körül halhatatlan érdemeket szerzett. Jerney, aki } *. 1800-ban előkelő földbirtokos családból a." Dorozsmán született, kora ifjúságában történelmi tanulmányokkal kezdett foglalkozni. Célul tűzte ki magának, hogy a magyarság őstörténetét felkutatja és személyesen keresi fel Ázsiának ama vidéket, ahol a magyarság bölcsője ringott. Lázasan készült történetitói hivatására, megtanulta á keleti nyelveket és áttanulmányozta a külföldi leghíresebb könyvtárakat, ígymás után jelentek meg tudományos müvei, melyekben a magyar őstörténelem legérdekesebo, legnehezebb.és ' ily mértékben nem ismert részek: besnyők, jászok, kunok, palócok és izmaeliták régi történetei és a magyar nemzetnek a Kárpátok alatti megtelepedése előtti korban lefolyt eseményelf lakhelyeit, emlékéit és eredetét állapította meg és uj világításba helyezve tárta fel. Közel egy esztendőt töltött Ázsiában, ahol a magyarok őshazáját kutatta és uta-' zásának eredményéről "Keleti utazas

;? cimen ket hatalmas kötetben számolt be . Két hónapot töltött Moldvában és az ő munkásságának egyik eredménye a bukovinai csángóknak hazánkba történt betelepítése. Jerney aránylag fiatalon, 55 éves korában halt meg és hamvai a Kerepesi-uti temetőben nyugszanak. Családja fiágon kihalt, élő unokája mérlaki Jerney Margit dr. Ealussy Árpád, Szakmar vármegye volt főispánjának felesége. A nagy tudós szülővárosában Dorozsmán most mozgalom indult meg,^ hogy a község nagy szülöttének emlékét szoborral, a szülői"házat pedig emléktáblával örökítsek rreg. Sztriha Kálmán dorozsmai esperes-plébános elnöklete alatt már meg is alakult az emlékbizottság, mely országos mozgalmat indít. • hogy Jerney emlékezete minél méltóbban örökittessék meg az alföldi kun városban. Pro domo. E" hir szives közlését kéri Falussy Árpád v. főispán .