Napi Hírek, 1928. február/2

1928-02-20 [0173]

§ Kolozsvár, február £0. Bár a román kormány annak idején 8 külföld felé nagyhanguan fogadkozott, hogy megfelelő megtorlásokkal él az erdélyi diákzavargások tetteseivel szemben, egyre több jel mutat arra, hogy teljesen eltussolni igyekszik az egész ügyet. Különöen feltűnő ebből a szempontból*az a körülmény, hogy a vádlott diákok perének tárgyalását most már negyedszer halasztották el, É perben, mint ismeretes, főleg a nagyváradi zavargásokkal, különösen pedig Vojszlovics nagyváradi szállodás öszszeszurkalasával vádolt diákokat kellene^felelősségre vonnia az itteni had— biróságnak. Ez a fe lelősségre vonás mindjárt kezdetben igen különös körüctmények közt alakult ki. Egyszer azzal az indokolással halasztotta el a hadbíróság a. per tárgyalását^ hogy a vádlottak védői, Cuza prfoesszor és társai nem jelentek meg, mas alkalommal ismét azzal az ürüggyel, hogy a tanuk nem jelentek meg küllő számban, bár a királyi ügyész lemondott a vád tanú nak kihallgatásáról. Ily ^körülmények között következett el most a per ujabb elhalasztása február 28—ára, de határozott hirek járnak arról is, hogy oz egész ügyben portörléssel kell számolni. Egyes jelenségek igen valószinüvé teszik, hogy e hirnek pozitiv alapja, van- .Erre voll az a lapjelentés, hogy Ducn belügyminiszter és Anghelescu közoktatásügyi miniszter a kormány nevében sikeresen interveniált a bukaresti egyetem tanácsánál, hogy a diákzavargások miatt az egyetemről kizárt husz diákot a tanács fogadja ismét vissza, illetve 'semmisítse meg a kizáró határozatot. Ez volt a követelése ugyanis az országos diákszövetségnek,amely annak idején memorandumban mu tattá ki a kormány bünrészességét a diákzavargások ügyében s egyúttal ultimátumszerűén követelte a kizárások érvénytelenítését, mert ellenkező esetben országos diáksztrájkot mond ki. A diákság követelése és fenyegetőzése kiIDS helyzetbe hozta a kormányt,amely most azzal kapcsolatban, hogy 8 nemzeti parasztpárt Vajda Sándor kizárása miatt a parlamenttől tüntetően távol maradj kénytelen volt észrevenni, ,hogy a külföld mennyire figyel ezi'doszerint ^ Romániára. Egy ilyen tüntetősztrájk erősen ártott volna az ország presztízsének és hir szerint ez 8 magyarázata a kormánynak BZ egyetem tanácsánál tett intervenciójának. Folyamatban van tehát &z, amit előre tudott mindenki, hogy a kormány, bönrészessége tudatában, nem engedi komolyan ^bántani s bűnös diákokat, hanem igyekszik az egész ügyet elsimítani.Feltűnő jelenség az is, hogy noha a kormány határozott ígéretet tett a diákzavargások során felmerült károk megtérítésére, az igéretek^óta egyetlen lépést sem tett, bár egye* dül az összerombolt zsidó templomok kára 56 millió leit tesz ki. Mindössze annyi történt a nsgy fogadkozásokból, hogy Keller amerikai kapitánynak kifizettek 8 millió leit

? Hajnal László m&gyar ujságirónak pedig 100.000-et. A kárvallott ssidójegyházak^ valamint a kereskedők egyetlen fillért sem kaptak. A nagyváradi Kereskedők emiatt küldöttséget menesztettek Bukarestbe, amelyet azonban a minisztériumokban ugy informáltak, hogy Bratianu Vintila miniszterelnök most már tudni sem akar a kártérítések kifizetéséről s ezért a vizsgálatot vég nélkül fogják folytatni./MTl/ §Bu karest, február 20.Az 1928.évi közoktatásügyi^költségvetésből kiderül, hogy Románia nemzetközi megállapodások alapgán három államban nyujtl segítséget a román kisebbségek kultúrájának fenntartására/még pedig Görogors ban, Bulgáriában és Albániában, E három államban élő románok lélekszámát teljes pontossággal megállapítani statisztikai adatok hiján nehéz, de bizonyos, hogy másfélszázezernél semmi esetre sem több. Ennek az aránylag kicsiny néptöredéknek támogatására Románia évente 36 millió^leit áldoz.Ha csupán 10 "'-nak veszik fel azt az arányt, amellyel a magyarság a román állam közterheihez járul, akkor is körülbelül 4 milliót tesz ki az az összeg,omellyel az erdélyi magyarok szerte a Balkánon román tt.nl tő kát fizetnek és román iskolákat épitenek-, /Folytatása következik