Napi Hírek, 1928. február/1
1928-02-04 [0172]
/ Rejtő Sándor életrajzának folytatása./ Akik az ősz tudóst ozidőtájt otthonában is felkeresték, elismeréssel győződtek meg arról : hogy agg korára sem pihent, hanem komoly munkának szenteli minden idejét. Nagy munkájának utolsó kötetín dolgozott, mely a malomipar technológiáját öleli fel. Rejtő Sándor 1853. augusztus 21.-én Kassán született. Édesatyja posztógyáros volt, kinek telepén már gyermekkorában megismerkedett a textilipar"fontosabb műveleteivel•és gépeivel. Középiskolai tanulmányait elvégezvén Budapestre a Kir. József Műegyetemre jött, ahol 1877. november 12.-án kapta az első gépészmérnöki oklevelet. Ekkor báró Kemény Gábor akkori földműves, ipari ás kereskedelmi miniszter kiküldetésében külföldre ment a textilipar tanulmányozása végett. 1880 elején tért haza s előbb^a szepességi lenipar fejlesztése terén, majd 1882-ben mint iparfelügyelő élénk tevékenységet fejtett ki az ipar fejlesztése érdekében. Tevékeny részt vett az 1885. évi országos, az 189b; évi millenáris ás az 1900. évi párisi világkiállítás renaezésében. Mind a habom alkalommal magas kitüntetést, sőt legfelsőbb elismefcést szerzett munkásságává.!. Az 1885. évi országos kiállítás adta az impulzust első tudományos értékű tanulmányának megírásához, melynek-a szövetek tartósságának megállapítás volt a címe. ünnek alapján 1886. elején a Kir. József Műegyetemen magántanár lett. 1888-ban helyettes tanán megbízást kapott, 1889-ben nyilvános rendkívüli tanárrá, 1891-ben pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Azóta mintegy három és fél évtizeden keresztül működött a műegyetem mechanikai-technológiai tanszékén, ahol minden percét a tanári működésnek és a kutató-munkanak szentelte. A technikai anyagok vizsgálatának terén elért főfontosságu sikkrei mellett legfőbb erdeme, a£ elméleti mechanikai technológia alapelveinek megállapítása volt. Munkájának eredményét négykötetes hatalmas műben fektette le, melynek ötödik kötetén már csak nyugalombavonulása után dolgozott. Ez-a munka is már annyira elkészült, hogy csupán sajtó alá kell rendezni. Az elméleti mechanikai technológia művelése mellett volt még egy működési kör, amelynek szívesen áldozott időt ás fáradságot. Ez a" szabadalmak ügye volt. Már a szabadalmi tervénv meghozatala előtt tagja volt annak a bizottságnak, amelyre a " . kereskedelemügyi miniszter a szabadalmak odaítélésében támaszkodott. Tagja lett azután a szabadalmi tanácsnak, később a szabadalmi felsőbb bíróságnak, mindaddig, mig ez utóbbi a közelmúltban meg nem szűnt. után 190^™°?^ Többszöri kitüntetés -lőbb l íLiL ud Y ari J a nacsos lett. $ Magyar Mérnök- és Eritész-Egylet ÍWr\?^ a na ^ aranyéremmel tüntette ki.T SíFíí T , ld01 ? an y°s ++ ^adémia 1913-ban levelező taggá, 1923-ban rentnL^TJt 1 ! 8 ^ 0 ^?' 1 ? 25 " b ? n a Rákosi-éremmel tüntette ki, Nyugalombako^éstnek Ít^rKL k ?ív? yZ ^ 3lls ^ásben részesült. Gépészmérnöki mümá? vwt n J ublleumar a a Kir. József Műegyetemtől aranydiplo- • /Ml} P ' u ^ anakkor a magyar érdemkereszt II. osztályával tüntetlek ki.
