Napi Hírek, 1928. február/1

1928-02-04 [0172]

'i* A Magyar Távirati Iroca londoni tudósi tó ja jelenti: A Fortnightly Review februári száma bő értekezést közöl Ludlcy Heathoote tollából a magyar­román birtokperről. Heathoote hangsúlyozza, hogy Erdély elvesztése Magyar­országra nézve az amúgy is kegyetlenül súlyos Békeszerzőpáés: egyik leg­fájdalmasabb rendelkezése volt. Erdély több mint ezer éven át tartozott Magyarországhoz, s a magyar nemzeti büszkeség és•történelmi hagyomány a 1 „gerőse b köteléke, kel fűzte a magyar nemzethez. Erdélyben van a legrégibb hét magyar város, ott laknak a székelyek, á legősibb magyar törzs és-Er­dély volt szülőhazája Magyarország legkiválóbb szabadságnőseinek. Annál több joguk Tan a magyaroknak, hogy a bék ;szerződésnek egVetlon rájuknéz­ve kedvező határozmáhyához ragaszkodjanak, amelyk az erdélyi magyar érdé­kik megvédését biztosit ja._A cikk a-zután szigorú tárgyilagossággal áll it ja szembe a birtokperben kifejtett magyar és román érveket és meg­állapítja, hogy"a békeszerződés vitás határozmányának célja az volt, ho^y a magyarokat mindennemű hátrányos elbánástól megvédje, de ezt a rendel­kezést a román kormány lérten-rnyomon megsértette. Erdélyben sokkal ter­hesebbek a kisajátítási szabályok, mint "a régi királyságban, s mig a magyaroknak utolsó talpalatnyi földjét is elvették, .'azalatt Rónániában a^Pratianuk ás Stirbeyek latifundiumához nem nyúltak. A magyaroknak igért ká pótlás a valódi érték egy százalékát alig érte el és mi sem jellemzőbb a magyar követelések igazságosságára,mint az a tény,hogy a panaszosok túlnyomó része kisbirtokos. A vegyes döntőbíróságnak kétségkívül joga van minden egyes elé"né­zett panaszt megvizsgálni,hogy vájjon háborús likvidálási eljárásról van-e szó ; 3 hogy a panaszlott állam törvényei és eljárásai nem sértik-e a nemzet­közi jogot. A népszövetség tanácsa csak azárt nem fordult a hágai nemzot­közi,p:«ntőbirósághoz, mert attól tartott, hogy egy Magyarország javára ho­zandó döntés Romániában forradalmat okozhatná. A románok mág ehez hozzá­teszik,hogy teljes összegű kártérítés tönkretenné pénzügyeiket. A cikk szerint mindkét állítás alaptalan. A magyar kormánv nyilván már nem ragaszkodik az összes elkobzott ingatlanok teljes visszaadásához, .aném a legújabb magyar javaslat pusztán a még szét nem osztott területek visszaadását követeli, a többiekért pedig csak' méltányos kárpctlástf.Márpe­dig -eesszarábiában a« ott kisajátítást szenvedett francia és angol Töldbir­tekosoknak a román kormány négyszer olyan magas kártérítést f izete tt ,mint saját alattvalóinak, s ezzel először előismerte,hogy pénzügjö még sem áll olyan rosszul, mint ahogy azt . feltüntetni szeretné,másrészt,hogy a nemzetközi jog szerint Sohasem lehet egyenlőség a saját állampolgárok és az idegenek kőzett.Magyarország csak igazságot követel, amit a páratlanul kegyetlen és bosszútól lihegő békeszer zk dé s" után • megt agad ni egyaránt igazságtalan_és politikailag botor eljárás volna.Ha tehát a népszövetség to­vábbra is útjában áll a v.gyeé döntőbíróság eljárásának, ugy a nemzetközi szerződések a jövőre nézve értéktelenekké válnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom