Napi Hírek, 1928. február/1

1928-02-10 [0172]

:: London, február 10. A Reuter-iroda arroi értesül, hogy a Miss Cavell-film cenzurálására semmiféle hivatalos intézkedés nem történt, mert'a külügyi hivatalnak nincs joga arra. hogy tisztára politikai vagy más okokból filmeket cenzúrázzon, .finnek ellenere ez az Ugy annyira érde­kelte Chamberlaint, hogy nemhivatalos minőségben, mint magánember már korábban érintkezésbe lepett O'Connorral, a filmcenzura vezetőjével, aki előtt . .ennek megfelelő értelemben nyilatkozott. A < külügy}' hir szerint' azon a nézeten van, hogy a filmj^nkább a jóizlés, mint vala- f milyen politikai ok szempontjából esik kritika alá./ÜTI./~~]'imryisz)é&r Washington, február 10./Wolff./ Olds államtitkár,aki az uj német -^amerikai drótnélküli telefonösszeköttetést megnyitotta, be­szélgetése '.. j után nagy megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy az óriási távolság"ellenére is oly csodás tisztassággal lehetett a beszél­getést megérteni. Prit ti/út z-Gafron német nagykövet, Scheffel birodalmi pos­taűgyi miniszterrel folytatott beszélgetésében a Németország ás az Egyesült Államok Közt berendezett drótnélküli telefonösszeköttetést főkén a két ném­áét sajtó'ja érdekében üdvözölte. Minél több lehetőség nyilik két ország közt. hírszolgálatra, annál szorosabb kapcsolatok fognak köztük ki fej­lődni. /MTI./ • /-/ Prága, február 10. /Cseh Távirati Iroda,/ A népszövetségi döntőbírósági és biztonsági bizottság előadóinak értekezlete, amely január 25-étől február 1-éig ülásezett Prágában, munkálatainak eredményeképen négy elaborátumot terjesztett elő. Az első elaborátum a három alább következő memorandum együttesen kidolgozott bevezető jegyzéke, s ebben kiemelik, hogy a biztonsági kérdés szempontjából mindenekelőtt kellő értékelésben kell részesíteni a ná^szö-^ vetségi paktumot, amelyP '. lehetőséget nyújt nemzetközi ' . . válsá­gok megoldására és a béke megőrzésére* A"partikuláris vagy kolloktiv szerződések módszere látszik" jelenleg az egyetlen gyakorlati eljárásnak, a­melyet a fokozott biztonsági garanciákat kívánó államoknak ajánlani lehet. A második elaborátum, amelyet Eolsti finn követ dolgozott ki, a döntőbírósági és békéltetési eljárás jelenlegi állásával foglalkozik és több javaslatot tartalmaz, P$$" A Politisz görög külügyminiszter által kidolgozott harmadik elabo­rátum a biztonsági kérdéssel foglalkozik és abból a féltevésből indul ki, hogy a biztonság két alapvető garancián nyugszik: először azon, hogy vala­mely államot semmiféle más állam megtámadni'nem fog, másodszor pedig, hogy/ ha támadás *ri, azonnal elegendő segélyt kap más államoktól. A biztonsági/ kérdés megoldását ez az elaborátum is a partikuláris szerződésekben keresi, A népszövetségi paktum 10. és 16. szakaszáról szóló negyedik me­morandumban Rutgers, Hollandia képviselője, a demilitarizált zónák ielen­tóságável foglalkozik és azokat a záradékokat tárgyalja, amelyek^ etekin­tetbén a fennálló szerződésekbe felvai • éihJ^ /Vége következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom