Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-19 [0171]

§ P áis, január 19-r/Havas/ Az invesztigációs eljárásnak Magyarországon való esetleges alkalmazásáról, amit a kisantant sürget, az ~»eho de Paris.a következőket irja: Nem árt, ha a katonai invesztigació rendszerét, amit Genfben olyam kinosan rendeztek el, egyszer már kipr ű­bálják. A kísérlet azonban nem valami csábit 0 . Az invesztigációs eljárás még nincs kidolgozva•és a magyar miniszterek lépésről-lépésre fognak védekezni jogi téren. Előrelátható, hogy a hatalmak igyekezni fognak beleavatkozni az ügybe ás a felekkel tárgyalva valami megegyezést létrehozni. Németország, sőt talán Anglia is igyekezni fog nE akadá­lyozni, higy a, tanács szótöbbséggel légyen kénytelen dönteni abban a kérdésben , vájjon invesztigáci°ra * szükség van-e vagy sem és hogy mi legyen annak a tárgya és módja./"TI/ § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap egyik leg­utóbbi számában napvilágot látott a belügyminiszternek az a rendelete, amellyel az Országos Mozgóképviasgáló Bizottság uj vezetőségét és tag­jait három évi időtartamra kibevezte. Az Országos Mozgóké'pvizsgálo Bi­zottság uj ciklusának megnyitására Scitovszky Béla belügyminiszter ma delelőtt személyesen jelent meg az Országos Mozgóképvizsgaló bizottság hivatalában, ahol a tisztikar es a bizottság tagjai" élén dr. Issekutz 4urál helyettes államtitkár és Horváth Elek a bizottság elnöke fogadtáük Horváth elnök rámutatott arra a nagyfontosságú és közérdekű mun­kára, melyet a bizottságnak végeznie kell és felkérte a minisztert hogy az újonnan alakult bizottság jövendő működésének követendő irányait hatá­rozza meg. . Scitovszky Béla belügyminiszter erre hosszabb beszéddel válaszolt. Kifejtette, hogy már eddig is megelégedéssel tapasztalta a-bizottság zajta­lanul folyó és a köz érdekében nagy fontosságú munkásságát. Tudja, hogy bi­zonyos magasabb szempontokból tekintve mindem cenzúrai mtézménv nem kívá­natos valami, ellenben szükséges rossz, amelyet tehát alkalmazni oly mérték ber^kell és szabad, mint amilyen mértékben szükséges, - mert túlzott alkal­mazása mint az orvosság-* ^ méregé, romboló ás ka r os hatású lehet. - Meg-­nllaoitotta, hogy a filmmel legalább annyit lehet ártani, mint amennyit használni és énen a filmnek ebbe. a veszedebnesen ingadozó szerepébe kapcsolódik bele a filmcenzura amely a magasabb nemzeti és erkölcsi ér­dekek védelmében nélkülözhetetlen eszköze minden államhatalomnak. A miniszter utalt arra, hogy Anglia kivételével sehol a világon nincs még egy olyan filmcenzura, amely a hivatalos állami képviselőkön kívül olyan széles körből és olyan nagy számban vonna be munkájába külső tagokat, mint épen a magyar filmcenzura amelyben nemcsak a filmszakma emberei, hanem a társadalmi és kulturális, valamint a hitélet képviselői is hely.et.foglalnak. , Kijelentette a miniszter hogy az Országos Mozgókép vizsgáló Bizott­ság különleges szervezete mellett is valóságos hatóság, amely hatósági jog­körrel állami feladatokat szolgál. Ennek következtében a eenzura működése bizonyos igazgatási és rendtartási teendőkből rs áll-; nem áll módjában, hogy a magánérdek kívánságához képest e teendők alól mentesitse a hivatalt. A oizottsag tagjaitól viszont elvárja, hogy cenzori'működésük mindig érdek­telen, őszinte, megfontolt és lelkiismeretes legyen. Ha a bizottság lelkiis­meretesen fogja munkáját végezni akkor a miniszter mindig meg fog­ja védeni a bizottságot minden esetleges támadással szemben.. /Folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom