Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-18 [0171]
/-/ Pr á g a, január 18. A pénzügyi igazgatás stabilizálni készül a cseh érme rendszert. A kisérmék összegének legfelsc határát 600 millió cseh koronában, állapitják meg. A kibocsátás . . a gyakorlati-szükséglethez igazodik. A stabilizálás mértékéül a cseh korona szolgál. A kétfilléres darabokat, amelyeknek a gyakorlatban nincs semmi jelentőségük, bevonják. Az öt,koronásokat uj öt Koronásokra cserélik ki. A tiz koronás darabok jubileumi érmek lesznek. Az öt koronás érmék bevonásától az állam 170 millió korona nyereségre számit .; ebbf 1 70 milliót az állami bankjegyadósság törlesztésére, a fennmaradó összeget pedig uj érmék veréséhez szükséges ezüst vásárlására forditják./HTI/ • — • § Az Olasz-magyar Kereskedelmi Kamara ''Hivatalos jelentés" cimü közlönyének most megjelent számába G-iuseppe Belluzzo. olasz nemzetgazdasági miniszter irt vezércikket a magyar-olasz kereskedelmi kapcsolatokról. A cikk, amely - tekintettel Írójának személyére - nagy figyelemre tarthat számot, részletesen foglalkozik Magyarország és Olaszország kereskedelmi forgalmával és kiterjeszkedik a folyamatban levő kereskedelmi tárgyalásokra is. Bevezetőben Belluzzo miniszter a következőket irja: Annak a ^zives felhivásnak, hogy az olasz-magyar' kereskedelemi kapcsolatokról véleményt nyilvánítsak, annál nagyobb örömmel teszek eleget, mert az Olaszország és Magyarország közti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok sohasem voltak barátságosabbak és szívélyesebbek, mint éoen most. Másrészről különös örömömre szolgál, hogy ilyen módon is kifejezést adhatok annak az érdeklődésnek, amellyel az clasz-magyar kereskedelmi kamara ügyei iránt viseltetem. Ez az intézmény igen dicséretesen és igen nagy súllyal működik közre a két ország kereskedelmi kapcsolatainak kimélyit és ében. Belluzzo miniszter megállaoitja cikjlében, hogy az olasz-magyar kereskedelmi forgalom meglehetősen tekintélyes" volt ugy a háborút megelőző, mint a háborút követő években. A magyar külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy jól lehet, a Szent István korona iához tartozó^területek és lakósok nagy részének elvesztése mélyreható átalalkulást idézett elő, Magyarország mégis erős lendületet tudott adni külkereskedelmi forgalmának a hábcrut követő években. A külkereskedelemre vonatkozó számadatokból ugyanis kitűnik, hogy Magyarország 1924 után ugy a behozatal, mint a kivitel terén majdnem elérte a naboru előtti forgalmat, amely 800 } illetve^770 millió aranykoronát tett ki. Olaszország már közvetlenül a háború után elfoglalta a magyar külkereskedelmi forgalomban azt a helyet, amelyet^ háború előtt biztosított magának, Magyarcrszág behozatala Olaszországból 1924-ben már körülbelül 50, millió líra értéket képviselt és ugyanennyire rúgott a Magyarországból Olaszországba irányuló kivitel értéke is, A magyar-olasz kereskedelmi forgalom 1925 óta urőteljes és rohamos fejlődés képét mutat ja t úgyhogy Olaszország a magyar behozatali forgalomban Ausztria, Csehország Neme tors zág és Lengyelország után az ötödik helyet, magy árukivitelében pedig Ausztria, Csehország és Németország után a negyedik helyet íoglaltael. Kétségtelen, hogy a háooru utáni forgalom fellendüléséhez a fennálló politikai jóviszony előnyös hatásán kivül a két ország között létrejött kereskedelmi egyezmények is nagymértékben hozzájárultak. ínrttou* /Folytatása 1 'Jvétkezik/ '