Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-27 [0171]

L § L o n d o n, január 27./Magyar Távirati Iroda/ A Manchester Uiardien szokásos/gazdasági szemléje részletesen foglalkozik a Balkán államokkal. A r'évíjlap megállapítja, hogy a balkán államok az elmúlt évben rendkivül súlyos gazdasági válságokkal küzködtek« Gazdasági sovinizmusoktól elvakítva elhanyagolták saját természetes erőforrásaik fejlesztését és ezért most súlyosan bűnhődnek. A hfborút követő naciox nalista mámorban ezek az államok elvesztették fejüket, minál többet nyertek a háborúban, annál esztelenebbül viselkedtek. Legj ellemzpőbb • erre Románia példája, ahol Vintilla "Bratianu mindent Románia saját erejéből akart elvégezni. Kiüldözte a külföldi tőkét és nacionalizálta egytöl-egyig a vállalatokat, elfelejtve, hogy Románia saját erőforrásai neveteségesen csekélyek ezekhez a követelményekhez kéoest. Az eredmény a leggyászosabb volt. A legsúlyosabban énen a liberálisok által alapit ott netroleumtársaságok és azok a protekciós vállalatok szenvedtek, amelyeket állítólagos nemzeti okokból elhalmoztak mindenféle kiváltságos állami szerződésekkel, amelyekért az állam most nem fizet. Ilyen szállítások címén az államkincstár több mint két milliárd lejjel tartozik, de a megfelelő összeget még nsak nem is:'.vette fel a költségvetésbe. A hitelező vállalatok pedig ezalatt még 1 24 százalékért is alig kapnak kölcsönt. Sok petróleuméig nem is fizet osztalékot és részvényei értéktelenek, A bukaresti tőzsde teljesen ki- . halt. A földmivelést kiviteli vámokkal teszik tönkre. Egyes vidékek búzatermelése alig éri el a hrboruelőtti mennviség egynegyedét. Míg azelőtt Románia a buzakivitélből gazdagodott meg, addig 1926-ban 0.9 százalékra csökkent részesedése a világ búzakereskedelmében. A'Bratianu-rezsim alatt a lej árfolyama rövidesen óriásit hanyatlott. Egy angol font azelőtt 280 leit ért kÉXKkkxmxmxföSmxm most már 780 lejt kapni érte. A valutaföltornázas apostolai most márörülnének, ha ezen az alacsony árfolyamon tudnák stabilizálni a leit. Mindenütt belpolitikai szempontok az irányadók és ezért szó sem lenét arról, hogy az államháztartásban a takarékosság elvét érvényesítsék. A román hadseregben négyszer annyi tábornok és ezredes szolgál, mint a francia hadseregben, oedig ott is tulsok a tiszt. A román államvasutak két milliárd deficittel dolgoznak•ugyan, de azért tavaly több mint 13.000 szabadjegy £i volt forgalomban. Az I. osztályú utasok közül 95 szazalék volt a szabadjegyes, a II. osztályon 60 százalék és csak a III. osztályon voltak a fizetők tulsulyb n, amennyiben ott az utasoknak mindössze 10 százaléka utazott szabadjeggyel, • Ilyen visszaélések mellett az esetleges külföldi kölcsönök hovafordítását ugy a kölcsenvevők,•mint a kölcsönadók érdekében okvetlenül egy független fórum ellenőrzésére kellene bizni ,• Egyébként közös sötét oldala valamennyi balkán állam pénzügyeinek, elsősorban Jugoszlávia és Románia pénzügyeinek, hogy korlátlan mennyiségű kincstári jegyeket bocsátanak ki, amely ek tel j es összegét senki sem tudja ellenőrzmi, de az az ellenőrzés nem is volna lehetséges. A i elöntés reméli, hogy az államháztartás egyensúlyának megbomlása, a csökkenő kivitel, a pénzhiány, végül a mindjobban fokozódó munkanélküliség és-drágaság elobb-utobb éreztetni fogják Romániában kijózanító hatásukat.