Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-20 [0171]

^Bukarest, ianuár. 20. A Cuvahtul írja: A román kor- $ mányhoz érkezett jelentésekből kitűnik, hogy a Nagy Emil-Iethlen incidens, amely rendkívül szenzációs perhez vezetett, külföldi diplomáciai körökben élénk feltűnést keltett. Bár eddig sem volí titok, hogy Magyarország megbízottja, Csáky gróf, a Brüsszelben folytatott tárgyalások során egy jegyzőkönyvben elfogadta a román álláspont helyességét s bár ezt a megállapodást a népszövetség tárgyalásain Titulescu idézte is

r mégis az a tény. hogy egy magyar képviselő

; aki h«zzá még soviniszta is és egyik mozgatója a ítotnemere-akciónak, nyilvánosan elismerte, hogy a magyar álláspont jogilag megdőlt a szóbanforgó egyezmény következtében - mindenesetre renekivüli jelentőségű. Noha ugyanezek az értesülések • azt is jelzik, hegy a magyar kormány a pert." . -épen ama kihatások miatt, amelyekkel a Nagy-Bethlen-per az optánsügy közeli népszövetségi tárgyalására leheti csak a^népszövetség márciusi ülésszakának befeiezésejután targyaltat ja le , a világ közvéleménye előtt ez sem fogja árnyékba borítani, hogy Magyarország meghatalmazott megbízottai Í923-ban elismerték a román állaspont helyességét, még pedig oly mértékben, hogy ezt a magyar soviniszták közül is egyesek kénytelenek határozottan elismerni. A félhivatalos Viitorul összefoglaló jelentést közöl az afférról ez-alatt a cim alatt: Magyarország elismerte Románia igazát az optánsok ügyében. ^Bukare st . január* 20. A Cuvantul jelentése szerint a nemzetvédelmi tanácsot rendkívüli ülésre hivták össze a tervbevett nagyarányú hadseregfelszerelési programmal kapcsolatban. A legfőbb hadügyi szerv rendkívüli ülésének és általában a hadfelszerelési programmnak szükségességét a lap szerint bizonyos olyan tények indokolják, amelyek a legutóbbi hetekben merültek fel és amelyek a román nemzeti vedelem kérdését hirtelen a legeslegelső állami feladatok közé sorolják. Európa legtöbb részéből épenséggel_nem megnyugató hirek érkeznek s a legújabban leleplezett t szentgotthárdi fegyvercsempészési ügy csupán szimptomája egy nagyarányú akciónak. Hangsúlyozni kell, hogy Magyarország nem az egyedüli állam, amely ebből a szempontról figyelembe kell nogy jöjjön. Belátták ezt most már a legilletékesebb román tényezők is, s Bratianu miniszterelnöknek Maniu Gyulával , valamint Jorga Miklóssal folytatott legutóbbi tanácskozásai szintén ezzel függtek Dssze. Felmerült ugyanis az a kívánság, hogy a román hadfelszerelési programmot csak valamennyi román politikai párttal összhangban oldják meg s épen ezért a nemzetvédelmi tanács ülésén az ellenzéki vezérek is megjelennek. . . . A hadfelszerelési programmról a Lupta a következő részleteket közli; A román hadsereg szükségletei oly óriásiak, hegy azok kielágitésére 150 milliárd szükséges, bár ez az összeg is csak hozzávetőleges számításon alapszik. Egyedül a hadi repülőraj céljaira 40 milliárd leit kell áldozni, hogy megfelelő módon fel lehessen szerelni. Ez azonban oly tetemes összeg, amely erősen meghaladja az egész ' államm költségvetés egyévi végösszegét. E-en ezért felmerült az a terv, • amelyhez a minisztereinek^ hozzájárult már, hogy a szükséges összeget 12 évre osszák fel az állami költségvetésekben. Ily módon a hadfelszerelési programm megvalósítására évenként 10 milliárd leinél több jut. Az összeg célszerű felhasználása érdekében természetesen szükségessé válik bizonyos irányelvek leszögezése is, nehogy a pénzt megint haszontalan módon pocsékolják el, /Fo.lvt- köv./ ' • -- ——