Napi Hírek, 1928. január/1
1928-01-08 [0170]
§/-/ Prága, január 7 / Magyar Távirati Iroda./ A külügyminiszteri Ceske Slovo irja: A magyarok elég arcátlanok még ma is azt állítani, hogy a Szentgotthárdon lefogott szállítmány átmeneti áru volt valamely Magyarországon kivül eső címzett számára.* Ugy a katonai és vámkezelek.mint a félhivatalos sajtó magatartásából kilátszik, hogy a címzett nincs messze a magyar katonai kincstártól. Ha meggondoljuk, hogy az összes diákszövetségek és az Ébredő M.agyarok szervezetei tulajdonképen katonai szervezetek, ez azt jelenti, hogy a Magyarország számára a békeszerződésben megállapított 35.000 zsoldos létszám? nem vehető alapul Magyarország tényleges katonai képességének megitéléséee. A haderő pótkeretei igen Kiter*]eüettek s minden elképzelést felülmúlnak. Aktivitásuk problémája nem egyébb felszereltségük problémájánál, azért kezdték meg a magyarok a^ nagvbani fegyvercsempészést, ezért építették ki a titkos fegyverkezés egész rendszerét. A kiantant államai nemcsak formálisan, hanem anyagilag is érdekeltek voltak és maradnak abban, hogy Magyarország miként tartja be a trianoni szerződés valamennyi rendelkezését. A kisantant államai nem tűrhetik^ meg. hogy megismétlődjék az 192]., évi Kárply-puccs, vagy egyébb magvarországi események; Ezért partatlna vizsgálat szükséges nemcsak magában á szentgotthárdi incidensben, hanem minden egyébben is, ami ezzel_összefügg. Magyarország a mi szempontunkból Középeurópápan a reakció bástyájába régi rezsim erőssége, ahonnan ez a rezsim ^urópa uj rendjének felforgatására tör. Nem fogjuk ölhetett kézzel szemlélni e iolyanatnak ilyenfajta előkészületeit . :: Berlin január 7. /Magyar Távirati Iroda./ Gilbert in der Maul, a Ckermania bécsi tudósítója egy cikkben foglalkczik a német-jugoszláv közeledés kérdésével. A cikkiró rámutat az ezen a téren elért eredményekre, majd igy folytatja : Ha összefoglaljuk mindazt, ami az elmúlt év folyamán a jugrszlávckr . velünk németekkel szemben tanúsított barátságos érzelmeinek indító oka volt vagy : / , . 1 ^ azokat előmozdította, !- ; ugy ezeket az okikat négy pontban foglalhatjuk össze : L ftfoMttiUA* j&aUdéfv&s 1; A német csapatok igazságos és lovagias magatartása Szerbiának a világháború alatti megszállása alkalmából; 2. az a télies elismerés, melyet a jóvátétel keretében történt német szállítások Jugoszláviában minden tekintetben kiérdemeltek; 3. a a rapalldi és berlini szerződésekkel megkötött német-orosz béke, amely a Jugcszlávcknak megmutatta, hegy a németeket és oroszokat • ; soha többé nem lehet egymás iránti ellenségeskedésbe beugratni. A jugoszlávok számára azonban az crosz vc lt és lesz a nagy testvérnemzet, akár fennallanak a diplomáciai kapcsolatok akár ilyenek létezését a jelenlegi nemzetközi helyzet meg is akadályozza. Ezek azok a pontok amelyek azt az alapot nyújtják, amelyen a jugoszláv nemzetnek velünk nemetekkel szemben tanúsított .' * . nyugszik. Helyénvalónak látszik, ha megmondjuk a jugcszlávcknak, hegy mit várunk és remélünk mi németek egy német-jugoszláv közeledéstől. A német-jugoszláv barátságnak alapvető feltétele, hegy a 75C.00C főnyi német nemzetiségű jugoszláv allampclgárxack jé helyzetben* legyen és a jugoszláv__állam és nép teljes jogú polgároknak ismerje el őket, azonkívül hogy a jugoszláv állam és nép egyszersmindenkcrra beletörődjék a karintiai népszavazás eredményébe. A harmadik fejezetet "csatlakózás M cimen lehet összefoglalni. Nagy elógtételllel vesszük /tudomásul Jovan J ö vanovics, Radics és Pribicsevics ^nyilatkozataiból, hegy Jugoszlávia nem hunyhatja be a szemét a tények előtt és ezért nem oszthatja a csatlakozás kérdéseben P anciaerszág nézeteit. Ha a jugoszláv nemzet így"gondolkodik a német nép önrendelkezési jogáé ról, akkor ennek szükségszerű következményeképen a német nép is megértéssel lesz Jugoszlávia problémái iránt. , ,
