Napi Hírek, 1927. december/1
1927-12-13 [0168]
§ R ó m a , december 13. /Magyar Távirati Iroda./ A Piccolo december 10-iki számában egész..oldalt betöltő figyelemreméltó cikkekben ismerteti a mai Magyarország gazdasági és kulturális életének egyes fontosabb fázisait és momentumait. Fenyő Miksa a magyarj_i/narosok országos szövetségének elnöke a gazdasági helyzetről tájékoztatja az olasz lap olvasóközönségét. A cikk abból a megállapitásból indul ki, hogy Magyarország mint emmenter földmivelő állam, az agrártermelés és a termékek értékesitésére helyezi a fősúlyt. Kénytelen rámutatni, hogy az agrárproduktmmok értékesitésénél, nevezetesen ezeknek a külföldi piacokon való elhelyezésénél Magyarországnak igen sok akadállyal kell megküzdenie. Különcsen áll ez a feldolgozott gs.bcnanemüek kivitelénél. A tri:noni szerződés által kétharmadával megcsonkított Magyarország még mindig megőrzi rprevalens agrár jellegzetességét, jóllehet a termelési és ipari előállítási lehetősegek a megváltozott viszonyok következtében szintén lényeges változásokon mentek^keresztül.^Ha biztosítani akarja magát ama veszéllyel szemben, hogy az önkényesen megállapított uj országhatárok iparát és kereskedelmét teljesen tönkre ne tegyék, egészen uj egyensúlyi helyzetet kell teremtenie. Határozottan kétségbevonja azokat a külföldön kialakult véleményeket, mintha Magyarország indusztrializálódása túlzott méretekben jelentkezne a békekötés óta. Az ipari termelés terén egészséges és örvendetes fejlődést mutat > a > szövőipar, amelynek egyes fázisait pontos statisztikai adatokkal világítja meg. A cikkiro különös figyelmet szentel az olasz-magyar kereskedelmi viszony háború utáni kialakulásának. Az itt felsorolt ki- és beviteli kereskedelmi statisztikai adatok alapján bebizonyitottnak látj-a, hogy az Olaszországból jövő import az utóbbi négy évben állandóan növekvő tendenciát mutat. Ezzel szemben a Magyarországból Itália felé irányuló kivitel évről-évre csökkent és valószínűnek tartja, hogy az ez évi kivitel még az eddigieknél is kisebb lesz. Felsorolja, hogy melyek azok a fontosabb kereskedelmi cikkek, amelyek Itáliából Magyarországba jönnek ás melyek azok, amelyek a magyar export statisztikájánál vezető szerepet visznek. Befejezésül hangsúlyozza, hogy a magyar termelés nagy súlyt helyez arra, hogy az Itáliával való kereskedelmi forgalom évről-evre intenzivebbé váljék, bár meg vagyunk győződve arról hogy a jjét nemzet közötti szimpátia ás barátság^nem támaszkodhat kizárólag a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fokozására. Dacára annak, hogy a magyar'gazdasági és különösen az ipari élet nem mutat fel különös jelentőségű fejlődést," a két ország közötti barátságos kapcsolat mégis változatlanul szilárd és biztos alapon áll. Igen érdekesen ismerteti egy másik cikkben Berzeviczy Albert, hogy miképen alakultak ki a világháború befejezése után a magyar-olasz kulturális vonatkozások első láncszemei. Itália volt az első és sokáig egyetlen^győztes hatalom, amely az ellenségeskedések megszűnése után igyekezett a háború okozta kellemetlen lelki diszpozíciókat és benyomásokat eltüntetni és kezdve a magyarországi bolseviki"uralom szomorú napjaitól a soproni népszavazás, reánk nézve örvendetes befejeztéig, többizben tanúbizonyság gat adta Magyarország iránti jóindulatának és baráti érzésének.
