Napi Hírek, 1927. december/1
1927-12-10 [0168]
§ A belügyminiszternek a Belügyi Közlöny egyik legutóbbi számában közzétett határozata a leventeoktatokát hatósági közegnek nyilvánítja. Aki tehát a leventeoktatóval szemben leventeoktatói • el járati ban sértő kifejezést használ, 'kihágást követ el, amely az 1879. évi XL. törvéjpikk alapján büntetendő. /MTI./ jk Régészeti Társulat felolmsóülésánek folytatása./ Mihályi Ernő dr. Gizella királyné koronázási palástjának a XI. századból való mintáját mutatta be eredetiben. A pannonhalmi finom bisszuszselyemre festett palást kétszeres mintája a koronázási palástnak. Mintája annak a himzett kazulának, amelyet István király és Gizella királyné ajándékozott 1031-ben a székesfehérvári templomnak. • Amikor ezt a himzett kazulát a XII. században koronázó palásttá alakították át„ a próbavágásokat az 1031.-i festett mintakazdán végezték, s ugyancsak erre alkalmazták a festett gallért ; Amelyet gyöngyökkel, drágakövekkel ékesítve, s színezve a koronáz©- palástra alkalmaztak. A pannonhalmi palást mini selyemre festett gyönyörű;.kompozíció, egyetlen ilynemű emléke a XI. századnak, s a Gizella királynéval Magyarországra bevonuló' bizánci korai román művészetnek nagyszerű képviselője. Afe egész palástot négy nagy szférára osztó kompozíció Bock és Braun kiváló német szaktudósok szerint messze felülmúlja a németek büszkeségének/II. Henriktől, Gizella királyné testvérétől ajándékozott bambergi kazulának a 44 medaillonba kényszeritett kompozícióját. A pannonhalmi palást tehát nemcsak mint nemzeti ereklye fontos s mint a szent királynak és királynénak és az akkortájban elhunyt Imre királyfi portrészerü képének megörökítője, hanem európai vonatkozásban is unikum, mint a római ^tóga pífctáknak, t tuniea« püstáknak egyenes folytatója, a Teofana császárnétól Kém|orszagba átplántált s Gizella királynétól Magyarországban is meghonosított bizánci művészetnek korai román továbbfejlődése. Uj megvilágításba került ez a nagy nemzeti értékünk Ozoborral szemben, aki inkább hajlott azon nézet felé, hogy a pannonhalmi palást csak árpadkor>i másolata a koronázási palástnak es nem mintája. KapossyJános dr , tartott ezután rendkívül érdekes előadást "Barokkmüvészetünk olasz kapcsolatai kérdéséhez" cimmel. Bevezető fejtegetéseiben röviden utalt azokra a kulturális és politikai körülményekre, amelyek a magyarországi barokkmüvészét önállóbb alakulásának gátat vetettek, a művészi hagyomány folytonosságát megszakították és barckkmüvészetünk külföldi igazodásának irányát megszabták. Az első korszakot kitöltik a török harook. A XVIII. században pedig a felszabadult ország az összbirodalom szellemében szervezte tik, s a fellendülő művészi .tevékenységben minden n&p-vobb feladat a bécsi "Eochbarock" mestereinek iut.Tpv a közvetlen müvészi kapcsolat Olaszországgal igen szórványos jelenség: a közvetett kapcsolatoknak azonban annál dúsabb szövésű szálai kísérhetők nyomon, ezeket <a&, előadó a következő szempontok szerint adta tudományos irodalmunkban is uj, első vázlatos összefoglalásképen. A XVII. százqd folyamán LszakOlaszországból Bécsbe vándorolt mesterek, főleg építők és szobrászok, akik ott megtelepedve, sőt gyökeretverve, többé-kevésbbé már az osztrák művészi kultúra tényező ívé-válnak, s mint ilyenek kerülnek át ' hazánkba is. A Carlone-csalad több tarja működik itt a pozsonyi vár, a kisimrtoni Esterházy-kastély, stb. építésében. /Vége következik./
