Napi Hírek, 1927. december/1
1927-12-09 [0168]
• / Az Ere Nouvelle cikkének folytatása./ A fenti elv keresztülvitele igy teljes gazdasági összeomlást jelentett volna és uj háborút idézhetett volna elo, n udjuk, hogy a népszövetség azóta épen ezeknek az országoknak a talpraállitásán dolgozik. A trianoni szerződés megállapitctta, hogy az erdélyi magyar birtokosok tulajdonjoga az esetben is fennmarad, ha a tulajdonosok magyar állampolgárságért optálnak és vegyes döntőbiróságot is állított fel. A román kormány, mely eleinte habozott, utóbb mégis kiterjesztette Erdélyre is az agrárreformot, sőt sokkal szigorúbb formában, mely szerint az erdélyi magyar birtokokat rendszeresen teljes mértékben és reális kártalanítás nélkül sajátították ki. A magyar tulajdonosok földiüknek mintegy egy százaléka erejéig terjedő kártalanításban részesültek. A magyar kormány nyilván nem nézhette tétlenül, hogy polgárainak azokat a javait, amelyek tulajdonjogát a trianoni szerződés gar ,ntálta, elkobozzak és hegy Románia agrárreform cimén^hajtsa xáipcK be 'azt a hadisarcot, amelyet a békekonferencia megtiltott. Es itt nem lehet a román szuverenitásra hivatkozni, mert a békeszerződéssel ellenkező szuverenitás nem állhat fenn. Nem lehet tiltott intézkedéseket hamis cimek alatt foganatosítani. ez kijátszása a békeszerződésnek. Mindamellett a magyar kormány megértei te,milyen nagy politikai érdeke Romániának az agrár-, reform végrehajtása, és ezért késznek mutatkozott, hogy a tényleges tulajdonról méltányos kártalanítás fejében lemondjon. Valóban, ami a földbirtok kisajátítását valódi fosztogatássá tette, az épen a reális kártalanítás hiánya volt. Cikkíró ezután ismerteti Romániának a döntőbíróság előtt való és szerinte teljesen megengedhetetlen állásfoglalását. A népszövetségeieladata a béke fenntartása, ez pedig nem lehetséges az igazság semmibevételé-vei. A népszövetság sem vonhatja ki magát a szerződések kötelező ereje alól, A tanácsnak egyikllegfüggetlenebb tag ja ,vHollandia képviselője, ezt értésére is adta Chamberlainnek, aki felajánlotta előadói tisztjéről valóié- J"*. mondását. A tanács szerencsére még idejekorán meggondolta magát és ismét elhalasztotta a döntést, időt engedvén* kogy elfogadható kártalanítási alapon álló megegyezésnek. Erre vonatkozóan Magyarország már ajánlatot is tett Bukarestnek.' Az ügyben csak két megoldás lehetséges. Vagy szabad folyást engednek^az igazságszolgáltatásnak és amint azt Magyarország már háromszor is felaiánlctta, az ügyet a vegyes döntőbíróság elöl a hágai ítélőszék elé terjesztik. Oly engedmény volt ez, amelyre Magyarország nem is volt kötelezve. Románia azonban, minthogy nincs kedve bírói eljáráshoz, mindannyiszor visszautasította az ajánlatot. Második eshetőség a pénzügyi elintézés mcdja ? s itt meg kell jegyezni, hngy Románia Besszarabiában teljesen kártalanította azokat az angol és francia alattvalókat, akik az erdélyi magyaprókéhoz hasonló helyzetben voltak. Nem lehet tenát kétféle mértékkel mérni. A francia közvélemény rosszul van tájékozva az ügyről..A / jobboldal Románia iránt elfogult, mert Románia szövetségest] mig Magyarország ellenség. A francia demokráciára viszont igen rossz hatást gyakorolt a Hcrthy-Bethlen-f éle_ fasiszta viselkedés, valamint a hamis bankjegyek ügye. De mindennek semmi Tvyá köze sincs az agrárreform dolgához, ami mindenekfelett a jog, az igazság ás a szerződések tiszteletbentartásának az ügye. Nem tűrhetjük el Románia részéről ugyanazt, amit Oroszországnak sanere vetünk és nem lehetséges kétféle állásfoglalás aszerint, amint volt ellenségről, vagy volt szövetségesről van szó. M indákét tőnek tartozunk az igazsággal és neis habozzunk megmondani Romániának, önmagának szerez vele becsületet, mert előbbi álláspontja sem nem jogos, sem nem méltányos, — — — OCC7,Ía^. .
