Napi Hírek, 1927. december/1

1927-12-07 [0168]

A tanács ugy határozott, hogy a kormányoknak figyelmébe ajánlja - miután ezek kormányintézkedéseket kívánnak - a következő határozatokat: A lapok postai előfizetésé; a hirlapiróknak nyújtandó könnyitések; a sajtóközlemények védelme; A békeidőben gyakorolt cenzúra. A tanács tudomást vesz a sajtóértekezlet ama különböző határozatairól, amelyek a célzatos és elferdített hirek terjesztésére, a népszövetségi ügyekkel foglalkozó külön laprovatok rendszeresítésére, a genfi újságírótanfolyamokra, "a regionális sajtóegyezményekre, továbbá a lelki leszerelésre vonatkoznak. A tanács felhívja a főtitkárt, hogy tanulmányoztassa a helyreigazítás jogát. Végül a tanács felhívja a főtitkárt, tegye át a közlekedési bizottsághoz a népszövetség mellett mükodő újságírók egyesületének ama átiratát, amely a ftenf és London közötti közvetlen távirati Összeköttetés megteremtését sürgeti. Az előterjesztéshez Adatéi, Dandurand, Chamberlain, Villegas, . Schubert és Comnen szólott hozzá, akik valamennyien hangsúlyoztak annak fontosságát, hogy a népszövetség tanácskozásaira vonatkozó sajtótudósitások minél gyorsabban eljuthassanak a legtávolabbi országrészekbe is. Chamberlain hozzátette, hogy a London és denf közti közvetlen távirati összeköttetés kiépítése tárgyában személyes támogatását is érvényesíteni fogja. Comnen a lelki leszerelés előmozdítására vonatkozó határozat fontosságát emelte ki. A nyilvános ülés utolsó tárgya a közegészségügyi albizottság munkálatairól szóló beszámoló volt, amelyet báró Auatsi japán delegátus terjesztett elő. A nyilvános ülést zárt ülés követte, amelyen Németországot Stresemann, Lengyelországot Zaleski képviselte. A zart ülésen a tanács az ülésszakok számának esetleges csök-, kentéséről tárgyalt. A kérdést Chamberlain vetette fel annak idején. A tanács kérelmére a főtitkár jelentést dolgozott ki ebben az ügyben. Chamberlain hangoztatta a zárt ülésen, hogy az ülésszakok számának csökkentését tisztán gyakorlati okok miatt javasolja, mert meglehetősen nagy nehézségeket okoz, hogy az egyes államok külügyminiszterei egy évben nagyszer jöjjenek Genfbe és ott minden egyes alkalommal hosszabb ideig tartózkodjanak, ízért azt javasolja, hogy az ülésszakok számát négyről háromra csökkentsék évente. Hozzátette, hogy nem ragaszkodik javaslatához, ha az nem találkozik általános helyesléssel. Amennyiben a javaslatot elfogadnák, kérte, hogy az ujitástjcsak az 1928. évi közgyűlés után léptessék életbe. A kérdés felett még nem döntöttek, megvitatását a tanács egyik legközelebbi zárt ülésén folytatják. g ;

'- § G e n f , december 7. /Magyar Távirati Iroda./ Á népszövetségig tanács ma délután tárgyalta a mostani ülésszak legizgalmasabbnak ígérkező kérdését, a lengyel-litván viszály ügyét. A tanács tagjainak jóformán arra sem volt idejük, hogy nyugodtan megebédelhessenek, mert délután fél 4 órakor ismét be kellett már sietniök a népszövetaígi palota tanácstermébe, ahol zsúfolt széksorok és általános izgatott suttogás jelezték a feszült érdeklődést. A suttogást mély csend váltotta fel amikor az elnök megnyitotta a tanácsülést és felhívta Waldemarast, Litvánia képvisel lőjét, hogy terjessze elő Litvánia beadványát. V.aldemaras részletes terjengősséggel sorolta fel Litvánia vádpontjait Lengyelország ellen. /Folytatása következik./