Napi Hírek, 1927. november/2
1927-11-21 [0167]
Bcgaievskj. Boris dr.. a leningrádi /szentpétervári/ egyetem prorektora, a kiváló orosz archeológus a legutóbbi napokban tanulmány cellából Magyarországon időzött. BogaievsfcT" tanár nagyszabású munkán dolgozik, amely Deloroszország és Keletgalicia történelemelotti kultúrájából a festett keramikával,foglalkozik. Munkáját azonban eddig nan tudta befejezni, mert nem volt alkalma megállapítani, hogy az említett kultúra nyugati irányban milyen messzire terjedt ki. Ennek a kérdésnek tisztázására Magyarországra fellett jönnie, ahol egyúttal tanulmányozni akarta, milyen vonatkozásban áll a festett ktramika az úgynevezett bükki kultúrával, amelyet a magyar tudósok a legutóbbi esztendőkben tártak fel. Az orosz professzor közölte'szándékát Klebelsberg Kunó gróf magyar vallásos közoktatásügyi miniszterrel, aki rövid uton megszerezte neki a beutazási enredélyt. Bogaievsljy tanár egy hétig dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályán és budapesti tanulmányainak eredményét a következőkben foglalja össze: Magyarországon-Hillebrand Jenő dr. és Tompa Ferjnc dr. régészek legújabb ásatásai alapján három fontos és erősen kifejlett történelümelotti kultúrát lehet negál lap i tani. Az első, a Bükk-hegységben f .ltárt lelőhelyek után . elnevezett bükki kultúra/a csiszolt kőkorszak virágzási idejére, az úgynevezett teljes neoliti^j(umba. soroldató, hétezer évvel Krisztus születése előtt és jellegzetessége a rendkivul gazdag, finom kivitelű és komplikáltán bekarcolt, • csak nagyritkán festett ornamens. Egy későbbi időszakba, az ugyneveefctt eneolit^jfrimba, a Krisztus előtti negy-ötezer évre tehető kő-részkor szakba tartojak az erdélyi és lengyeli /tolnamegyei/ kultúra, amely fekete, piros és fehér színekkel festett gazdag és buja spirális szalagprnamontikában jut kifejezésre. Érdekes, hogy a budavári koronázó Mátjás-templom homokkőoszlopain a festő ezeket a motívumokat használta fel. Ez az erdélyi kultúra gyűjtőnéven ismert szalagornamentika egyik; '•'i • r "'. része a legfontosabb és igen mosszire elterjedt kultúrköröknek, amelyeknek központja Keletgaliciában, Romániában, Déloroszországban, sőt északnyugati es Északkeleti Kinaban fekszik. Végül a rézkorszak következik, köftilbolül háromezorévvel Krisztus előtt, egészen uj igen fontos kultúrával, amelynek termékeit a zemplénmegyei Bodrogk eresz túron és a Körös-Tiszaszögletben fekvő Pusztaistván/házán tárták fel. Kulturhistóriai szempontból igen fontos annak az őskori tene tőnek feltárása, amelynek sirjaiban a halottak guggolóhelyzétben voltak eltemetve,,. Ezekben a sírokban igen gazdag keramikai anyagot, márványgyöngydiszt és rézszerszámoakt találtak, ami azért nevezetes, mert itt latható az átmenet a kőkulturától *a fémkulturához. Az emiitett bükki kultúra talán bizonyos összefüggésben áll a legkorábbi trójai kultúrával, amelyet Schliemann ásatásai tettek a müveit világnak hozzáférhetővé. Ennek a trójai kultúrának késő bben, a bronzkorbaniigen pregnáns összefüggése van Traciával és Magyarországgal, amint ezt Schmidt Hubert berlini rekesz --professzor, aki a legutóbbi hőtökben Budapesten tartózkodott, mar . ' negyedszázaddal ezelőtt "Trója-Mytínae-Magyarország*cimü klasszikus munkájában is megállapította. £e_) Bogaievsky tanár itteni tanulmányai alapján arra az eredményre jutott, hogy az úgynevezett bükki kultúra az erdélyi festett kultúra szempontjából határvonalat jelent nyugati irányban. Egyúttal meg •tudta állapítani a bükki és a festett kultúra kölcsönhatását. Budapestről való elutazása előtt az orosz tudós köszönetet mondott a kitüntető ' figyelemért, amellyel lehetővé tették neki. hogy a Magyar Nemzeti Múzeum rendkivul értékes anyagát arányl?g rövid idő alatt áttanulmányozhatta és megjegyezte:, hogy az az anyag,' amelyet a magyar tudó sok'összehordtak, alkalmas az egész külföld tudományos látókörének kibővítésére./MTI.•/ ———-— \ •
