Napi Hírek, 1927. november/1

1927-11-14 [0166]

:; Bérli n,november 14. /Magyar Távirati Iroda./ Az egész német sajtó élénk figyelemmel kiséri a jugoszlávrfrancia szerződés ügyének alakulását és részletesen foglalkozik e szerződéssel. A napilapok tulnyomórésze kiemeli azt a tagadhatatlan tényt, hog^a szerződés éle Magyarország? Olaszország ellen irányul és a balkánom akut háborús veszéllyel számol. l<rr^-4UwZ , Egyedül a Vossische Zeitung az, amely tagadja a szerződésnek ily termeszetet es fasisztaellenes, valamint pacifista irányának megfelelően védeni igyekszik Franciaország és Jugoszlávia lépésé t» A Berliner Tageblatt és a Tag közlik Marinkovics jugoszláv külügyminiszternek Parisban tett nyilatkozatait, amelyekbe/) Marinkovics a többi között ezeketmond ja: Reméli, hogy a Franciaországgal kötött szerződés meg fogja javitani Jugoszláviának Olaszországhoz való viszonyát , A Magyarországhoz való viszony ugyancsak jobb lesz, mert a két államnak gyakran párhuzamos • érdekeik vannak. Jugoszlávia és Bulgária között a helyzet máris javult.- 1^AX^<^YO A Deutsche Allgemeine Zeitung'hasábjain dr. Fritz Klein a francia- jugoszláv' . szerződéssel foglalkozva, a többi között ezeket irja: A megállapodásokban és azokban a nyilatkozatokban, amelyeket a miniszterek a szerződésről tettek, a legnagyobb súlyt vetik annak megállapítására, hogy maga a szerződés semmifele ellentmondásben sincs a Nemzetek Szövetsége alapokmányával. Azonban az ily kijelentésekkel, amióta a genfi helyzet fennáll, nagyon]; • . vagyunk.Ha ezek a kijelentések megfelelnek az igazságnak, akkor lehetetlen megérteni, miért kénytelenek az államok mégis külön szövetságeket kötni. A válasz csak egy lehet: Vagy megfelel az uj szerződés a Nemzetek Szövetsége alapokmányának, és akkor felesleges volt azt megkötni,, a szövetség pedig értéktelen, vagy pe-*dig a ket félben a legkisebb bizalom sincs meg a genfi intézménnyel szemben és azt biztositékáival együtt értéktelennek-tart ják, s ezért különszcvetséget kötnek. Más lehetőséget nem látunk. Lengyelországgal, • Csehországgal ésjiomániával Franciaország már katonai szövetségben van. Millió és'mill.ió aranyfrank ömlik ez államok háborús iparába és hadseregeibe. Francia tisztek és egyéb oktatók, francia repülőgépek és ágyuk, francia kulturpropaganda és a háborúban legyőzettek ellem gyűlöletre való nevelés mindjobban terjeszkedik ezekben azorszagokban. A vazallusok sorába most azután véglegesen felvették Jugoszláviát is. Miközben az egész világ a mostani politikai állapotok tarthatatlanságáról'beszél, miközben minden országban a béke becsületes barátai oly megoldás után kutatnak, amely ujabb katasztrófa nélkül lehetővé teszi e helyzet i a vitása t. Franciaország ,mintha csak játékról volna szó, bekötött szemekkel halad uj háborúk felé és mindent megtesz, hogy az elhibázott európai helyzetet mégnehezebbé tegye. A katonai' szolgálati kötelezettséget aggokra es gyermekekre terjeszti ki és a középeurópái államok fővárosaiban raktáfaüSat teremt dinamit számára. A cikkirc rámutat ezután a Balkánon uralkodó légkör veszélyes és kényes voltára, Franciaország és Olaszország vetélkedésére _ és megjegyzi, hogy az olasz politika bizonyára arra fog törekedni, hogy pozicióját újból megszilárditsa. A Nemzetek Szövetsége azonban, amelynek nem volt szabad foglalkozna® a jugoszláv-albán konfliktussal, mert ez egyes nagyfetalmak előtt nb^em volt kívánatos,_ topábbra is kénytelen lesz félreállni és_sütkérezhetik abban a dicsőségben, hogy müye\n nagy szerep jutna neki elméletileg, ha a gyakorlatban a hatalmak nem * i/£*vn<L^ JtM/ni£e... -