Napi Hírek, 1927. november/1
1927-11-12 [0166]
§ B r ü s s z el, november 12. /Magyar Távirati Iroda/ Albrecht főherceg pénteken Gondban meglátogatta Coppieters gandi érseket. Az érsek ebédet adott a főherceg tiszteletére. Az ebéd során az érsek felköszöntőt mondott.a főherceg egészségére és Magyarország fejlődésére, amelynek gyermekei, úgymond, szeretetremél tósagukkal meghóditották a belgák szivét. Délután a főherceg kiséretével együtt Burgerkrinkbe ment. Tiszteletére a házakati: fellobogozták a magyrr es a belga szinekkel s nagyszabású fogadtatásban részesítették* A főherceget a gyermeknyaraltató bizottság helyi elnöke, Demunck kanonok üdvözölte. Az üdvözlésre a főherceg francia # és # flamand nyelven a következe beszédet mondotta: Hölgyeim és uraim! Négy évi tartam után befejezése előtt áll az a nag u akci°, amely közel húszezer magyar gyermeken át két országot, két társadalmat hozott egymással olyan érzelmi közelségbe, amilyenbe/ különben országok és társadalmak, nem négy, hanem négyszáz év leforgása utan is csak ntkán kerülnek. Es ha elgondolom, hogy két olyan nemzetről van szo, amelyek egy évtized előtt még ellenséges táborban állottak, akkor a maibenső kapcsolat egyenesen reitéfyesnek latszik. Hiszen csaknem minden országból évente sokezer egyén távozik az idegenbe és ennek dacára alig keletkeznek érzelmi kapcsolatok az eltávozottak uj otthona és a szülőország között. Mi okozhatta tehát azt,_hogy Belgium és Magyarország társadalma rövid pár év leforgása alatt annyira megértette és megszerette egymást? Mi okozhatta azt, hogy év- , ről-évre fokozódik a belga társadalom érdeklődése Magyarország iránt, hogy mind sűrűbben látogatják meg belga érdeklődők országunkat és hogy hazánk jeleribgi állapotával, történelmével, irodalmával, művészetével Belgiumnak mind szélesebb körei foglalkoznak? Mindezt a belga táráadalomnak a magyar gyermekek iránt érzett felebaráti szeretete okozta, ^az a^ t szeretet, amely nem tesz különbséget nem és nemzet, jóbarát és ellenség között, hanem Krisztus urunk tanaihoz hiven önzetlenül kiterjed mindenkire, akinek arra'szüksége van. A belga katolikus egyház és annak fenkölt lelkű vezetői ráirányították a belga társadalom figyelmét az elmúlt esztendők legszánandobb áldozataira, a gyermekekre és megtaláltak a nyomorba jutott országok között azt, amely talán a legtöbbet szenvedett, a mi szerencsétlen Magyarországunkat. Elhozatták a szenvedő Magyarország éhező, nyomorgó gyermekeit, hogy nekik meleg otthont, rózsás jelent és a jövőre reményt, segitséget es támaszt nyújtsanak. ... „ ? z az elhatározás és annak kivitele helyes volt-e, azt a jövő fogja beigazolni, mert hiszen a jövő magyar nemzedék, amely a belga társadalom jótéteményét közvetlenül érezte,- fogja csak méltó módon meghálálhatni azt, amit önök nekik nyújtottak. De ha van ebben a jövő magyar^nemzedékben a hálának csak egy szikrája is, akkor önck hölgyeim es uraim és még inkább az önök gyermekei, a mi gyermekeink belga kortársai fogjak erezni annsl a ragaszkodásnak, annak a szeretetnek, annak a gondoskodásnak gyümölcseit, amelyet önök a legnagyobb bőkezűséggel nyújtottak súlyos időkben a mi gyermekeinknek. Akkor az a határtalan köszönet, amelyet én most a magyar társadalom nevében meghatottan tolmácsolok, _ önökkel szemben élo és aktiv érzelemként fog megnyilvánulni me iy a .,szivekben mar gyökeret vort és mint hagyomány, nemzedékről-nemzedekrol szállva fogja társadalmainkat, nemzeteinket egybekapcsolni a kölcsönös szeretet es megbecsülés el nem szakitható szálaival. Adja a jó Isten, hogy ugy legyen! /Folytatása következik/
