Napi Hírek, 1927. november/1
1927-11-10 [0166]
§ Berkó D. Géza 56 éves korában Newyorkban meghalt.. 18 éves korában vándorolt ki szüleivel Amerikába, ahol előbb orvosnövendék volt, azután ujságiró lett. Amikor 29 évvel ezelőtt megalapította az Amerikai Magyar Népszavát, \ jelentéktelen kis hetilapocska volt, s testvérével szerkesztette, munkatárs és tisztviselő nélkül. Példátlan akaratereje, szervezőképessége és szerkesztői képességei teremtettek e^hetilapból hatalmas napilapot saját palotával, nyomdával és 36000előfizetővel. ' Az amerikai magyarság akkor még szétszórt munkások szegény tömege volt, ő szervezte meg okét komolyan, erősitette hatalmas organizmussá szervezetét, tette tekintélyessé egyházait, különösen a reformátust, amelynek az ő buzgalma teremtett virágzó egyházközségeket és szép templomokat. A newyorki református egyháznak disz-fogondnokalelete végéig. Emberfeletti munkát végzett, hogy megtartsa az amerikai magyarokat a magyarság iránti ragaszkodó közösségben, hogy tekintélyessé tegye az addig jelentéktelen amerikai magyarságot. Nagy küzdelmeket folytatott, hogy a magyar munkások kizsákmányolása megszűnjön, s ő vetette meg alapjait a magyar kivándorlókat védő intézményeknek, segélyegyesülétéknek, árvaházaknál . Valósággal apostoli munkát végzett az amerikai magyarok érdekében s ezért lett a neve fogalommá s ezért vallotta őt az amerikai magyarság vezéréül, ^ajongó magyar volt, aki bár kitűnő angol szónok és ujságiró volt, igazában a magyar szó és a magyar irás mestere maradt. A világháború alatt sokat szenvedett s vagyona is megingott i mert bár Amerika hü polgárának vallotta magát, mégis megtagadta," hogy állást foglaljon az akkor Amerika ellenfelekent küzdő magyar üggyel szembeni ezért az ő lapja volt az egyetlen magyar lap, amelyet a háború alatt cenzúra alá helyeztek. Amikor itthon kitört a bolsevizmus, nehéz helyzetbe került saját olvasóival - a ma.yar munkássággal szemben, - mert hirdette a magyarországi bolsevizmus nemzetromboló veszedelmét és erkölcstelenségét, Azt vallotta, hogy a magyar ügynek árt az ? aki kinnt kiteregeti és torzitja a magyarországi állapotokat.- Magyarországról külföldön csak jót - ez volt a jelszava - ás igen kíméletlen ? éles harcokba keveredett azért azokkal, akik a magyarországi rendszer támadásával a magyarság presztízsének ártottak. Ö szervezte meg Apponyi ünneplését kinnt és épen olyan szeretettel rendezte Balthazár^ református püspök^ tixogd. ,.a_magyar izraelita hitközség kiküldötteirte^jmint a Osernoch nercegpnmásét, aki búcsúlevelében ;, Amerika legérdemesebb magyarjának" nevezte. Amerika magyarságának óriási többsége állott mögötte, de voltak igen elkeseredett, kérlelhetetlen ellenségei is azok közt, akik nem bocsátották meg # neki a magyar kormányzati rendszer önzetlen védelmét. , - ÍU<nintf?ia<>£t 1923-ban lapjai huszonöt evés jubileumakor csodálatosan^szép ünnepségben részesítette Amerika magyarsága, résztvettek az ünneps5geken Amerika előkelőségei is és Coolidge Köztársasági elnök sajátkezüleg irt meleghangú levélben üdvözölte. Tavaly súlyos beteg volt már - szívbaj kínozta - amikor megindította a newyorki Kossuth-szobor mozgalmat. A magvarok is csúfos kudarccal rémítgették, de ő ment a maga utján és igazán - szinte egyedül - az ő csodálatos afilitása, népszerűsége, ötletessége, vitte diadalra a szobor-ügyet : ^^tttt^^^ #é^^&*klJU/ •
