Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-19 [0165]

r Berlin, október 19. /Wolff/ A birodalmi tanácsnak a megszállott teriiletek ügyeivel foglalkozó bizottságában Schmit állam­titkár német nemzetipárti és centrumpárti képviselők kérdéseire fölvi­lágositásokat adott a . •-.. _ jnegszállott területeken levő szövetsé­ges haderők létszámáról és a csapatok létszámának leszállításáról. Az államtitkár kijelentette, hogy a megszállott területek birodalmi minisz­terének megbízásából GVuillaurnat tábornok Mainzba ment, hogy ott előadja a német kívánságokat. Francia részről megigérték, hogy a német kívánsá­gokat -továbbítja]: a francia hadügyminiszteriumhoz,/l.ITl/ --­:: B e r 1 i n , október 19. /g'olff/ A birodalmi elnök ma fo-.. gadta dr. Geib birodalmi munkaügyi minisztériumi államtitkárt, aki jelen­tést tett neki a barnaszén-területeken fellépett sztrájkról. /MTl/ § P r á g a , október 19. /Magyar Távirati Iroda./ Annak az agitációs hadjáratnak'a során, amely a most lefolyt községi választásokat megelőzte, Szüllö Géza dr. magyar képviselő, t i az országos ke­resztényszocialista párt elnöke, Besztercebányán egy gyűlésen foglalkozott a kisebbségi kérdéssel s többek közt ezeket mondotta: A békeszerződésekkel egyidőben létrejött kisebbségi szerződésben a négy nagyhatalam és a csehszlo­vák köztársaság nemzetközi szerződést kötött arra, hogy itt a nemzetiségek önállóságukat mint szabad jogi személyek fenn tudják tartani. Ez a nemzet­közi szerződés kétoldalú és egyik fél sem változtathatja meg önállóan. Nem érinti egy állam szuverenitását tehát,ha bizonyos esetekben kötve van és önállóan nem intézkedhetik, mert az-állam a maga szuverenitásából kifo­lyóan kötötte meg önmagát, tehát presztízsén csorba nem csík. Minthogy azon­ban nemzetközi szerződést kötött, bizonyos mértékben szabadságának önmaga szabott korlátokat. Az állam a kisebbségi szerződés által a területén levő kisebbségekkel szemben bizonyos megkötöttségben van, mert bárminő törvénye­ket is hoz, kétségtelen, hogy a csehszlovák állam aláirta és kötelezte ma gát a st. germaini szerződésben arra, hogyha oly törvényt hozma, amely a ki­sebbségvédelmi szerződéssel ellentétben áll, az semmis és érvénytelen, mert semmilyen töltényt nem lehet meghozni ugy, hogy az ellentétben álljon_az­zal á megkötöttséggel, amelyet a nemzetközi szerződés teremtett. Nekünk, az itt élő nemzetiségeknek nem megalázkodással és meghunyászkodjS3al^kell kiérdemelnünk a mindennapi alamizsnát, hanem kétségtelen jogainkra támaszkod­va kell követelnünk a mindennapi kenyeret. Akár hogy magyarázzák és akárhogy próbálják kiirtani a multat - mondotta tovább Sfcüílő,-kétségtelen, hogy-mi magyarok, tótok és németek itt ezer esztendőn keresztül együtt voltunk. Békében szeretetben együtt él­tünk, együtt haltunk és gyűlölködés nem volt közöttünk soha, Petőfinek, a legnagyobb magyar költőnek anyja tét volt és őrszágh Hviezdoslav a tótok legnagyobb költőjének ereiben magyar ősök vére csörgődétett. A Felvidéken a vérségi és érzelmi kötelék a tótság és a magyarság közt oly összefonódot­tan alakult ki, hogy itt a két faj között gyűlöletről beszélni nem egyéb^tu­datos ferdítésnél. Ibiből a negyéből, ahonnan Hollós Mátyás király híres fe­kete seregének legénysége származott, bátran hirdethetem, hogy a magyarok és tótok között sem gyűlölség sem harag, soha sem volt* hanem mindig megvolt köztünk a szeretet és a megértés, Ahogyan 1848-ban együtt véreztek a tótok és a magyarok, azután is együtt ápolták az állam szabadsága iránt való küz­delmüket. /Pol vtatása következik./ nnn . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom