Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-18 [0165]

P í á r i s, október 18. /Magyar Távirati Iroda,/ Gauvaifi a Journal des Débatsban "Magyar intrikák és háborús felelősség" cimen hosszú cikket közöl, melyben röviden elmondja az állítólagos Paléologuejegyzék által felvert sajtóizgalmat. Szerinte más hasonló dokumentumokat• is közöltek Budapesten, amelyek a valóságnak és a hazugságnak keverékei. Ez jó alkalomnak látszott arra, hogy Budapesten a Pouohet-Jegyzéket közzétegyék, Bethlen István gróf ezzel Franciaország és a kisantant között ellentétet akart szitani, lauvain a Fouchet-jegyzékből idézi azt a részt, amelyben szó van a francia kormány jó szolgálatainak felajánlásáról a gazdasági és ethikai igazságtalanságok helyrehozásara és a kisebbségek védelmére, Min felez G-auvain szerint régi és ismert dolog, (fcmaga mái" 1920ban támadta a francia diplomáciának ezt a eltévelyedését, melynek egyébként teljesen jogos mentsége, hogy Lengyelországot meg akarta menteni, Gauvaii szerint azonban a magyarok által nyujtanöósegítség ellenkezőleg a szovjet diadalát biztosította volna Lengyelországban, sőt talán Csehországban is. A magyarok ugyanis megelégedtek volna azzal, hogy elfoglalják a Felvidéket, amelyet azután nem engedtek volna ki kezükből. Ennek következtében Csehországgal konfliktus állt volna elő, ez pedig katasztrofális következményekkel járhatott volna Európára és Franciaországra is. Weygand tábornok pár nap alatt megmutatta, hogy magyar segítség nélkül hogyan kellett és hogyan lehetett megmenteni ' . Lengyelországot'.. Az 1920.évi tárgyalások által a ki sánta ntállamoknál okozott kellemetlen hatást eloszlatta a Leygues-kormány megalakulása. Az uj miniszterelnök kormányralépése napján meleghangú, Franciaországnak őszinte barátságot biztositó táviratot küldött a kisantant minisztereinek és ez őket meg is nyugtatta, így a Fouchet-jegyzék nyilvánosságrahozása nekik nem is moni semmi ujat, legfeljebo azt, hogy a magyarok 19 20-ban Franciaország jóindulatát igyekeztek megkaparintani gazdasági egyezmények áran, mint ahogy hasonló Módon igyekeznek Anglia jóindulatát is megnyerni. Ez alkalommal sikerült nekik megnyerniök Rothermere lordot. Hogy a magyarok valódi céljára rámutasson, Gauva in idézi a félhivatalos Revue de Hongrie-nak a háborús felelősségről szóló cikkét, mely a világháború felidézésével az anöantdiplomáoiát vádolja és amely ezekkel a szavakkal kezdődik: "Mindig utálatot érzünk, valahányszor a trianoni szerződés szavát i ^jirjuk". Gauvain szerint a háborús felelősség, ügyében a magyar vakmerőség minden határt túllép. Idézi Tisza István grófnak /hez, Németország volt bécsi nagykövetéhez, intézett bizalmas táviratát annak igazolására, hogy 1914. júliusában Tisza István gróf csak azért volt a háború megindítása ellen, mert nem volt biztos Németország folté telepé lküli támogatásában. Amidőn azonban határozottan biztosítva érezte magát e támogatásról, Tisza István gróf igen energikusan támogatta * _^kormányának bűnös politikáját. Ugyancsak idézi Burián bárónak 1914. június 29-én Tisza István grófhoz intézett leVelét, ^melyben Burián felszólítja Tisza István grófot, hogy alaposan használják ki a hadüzenet előtti értékes időt. Ha Tisza István gróf - irja Gauvain - nem egyezett volna bele a dologba, Bécs abbahagyta volna aznügyet és ; a német nagy vezérkarnak más alkalomra kellett volna várnia. Sem Bethlen István grófnak, sem Rothermere lordnak nem ,sikerül? ni Magyarországot a felelősség vádja alól tisztázni. / A Ayá