Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-25 [0165]
§ 3 é c s , október 25. A Neue Ereié Presse részieteket közöl abból a beszédből, amelyet Lloyd Seor & e a népszövetségi egyesület gyűlésén mondott. LloJ,yd George hangsúlyozta, hogy Európában a háborús veszély okai a hatarviszalyokban rejlenek, amelyek onnan származtak, hogy 1919-ben a hosszú háború okozta keserűség szellemében alkották meg a békeszerződéseket/ és a szövetségesek akkoriban csupán tökéletlen és gyakorlatiatlan értesülésekkel rendelkeztek Európa viszonyairól. Ezeket az európai határkérdéseket csupán békés uton, a népszövetség révén lehet megoldani, még pedig ezen az uton is csík akkor, ha előbb leszerelnek az európai hatalmak. Sem a népszövetségi egyezségokmány, sem a békeszerződések szövege nem zárja ki a békeszerződések revizióját; ellenkezőleg, az a kísérőlevél, amelyet Clemanceau oz-versaillesi szerződéshez fűzött, kifejezetten megigéri Németországnak a revizió lehetőségét. A népszövetség saját feladatát mulasztja el, ha visszautasítja ezt, hogy pártatlan. igazságot szolgáltasson a békeszerződések ellen felhozott panaszokban. Európában azonban az egyik legsúlyosabb háborús ok nem a békeszerződések anyagi tartalmában, hanem a szerződés rendelkezéseinek túlságos kemény alkalmazásában rejlik. A békeszerződéseket amúgy is keményen állapították meg, de tetejében alkalmazásuk során figyelmen kivül hagyták mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket 1919-ben a legyőzöttek védelmére illesztettek be a szerződésekbe. A kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezéseket soha sem alkalmazták lojálisán. Lloyd George ezután igy folytatta: Szerződésszegést követnek el a szövetségesek a legyőzött népek rovására, amikor ez utóbbiakat leszerelésre kötelezik, maguk azonban idáig egyetlen lépést sem tettek a leszerelésre, noha azt ünnepélyes formák között megigérték a legyőzött népeknek. Lehet-e Európában biztonságról beszélni, amikor a legyőzött népek minden egyes katonájával szemben Franciaország 20, Csehország pedig 4 katonát tarthat fegyverben? A legyőzőit nemzetek mindössze 250.000 katonával rendelkeznek, mig a kontinensen levő szövetségeseink 10 millió embert tartanák fegyverben. Ilyen körülmények között a népszövetség nem szerezhet érvényt Ítéleteinek,,mert sincs is abban a helyzetben, hogy a teljes fegyverzetben álló nemzetek érdekei ellen hozzon Ítéleteket. « kendezett döntőbiráskodási eljárás csak akkor lesz Európában, ha előbb megtörtént a leszerelés. A hatalmasan felfegyverzett népek mindig szivesebben bi^zák magukat fegyvereik nyomatékára. Másik állandó háborús veszély a Balkán, ahonnan Európát 1914ben lángbaboritották, Oroszország pedig, ez a félreszoritott, elkeseredett és vérző ország; sötét árnyék, amely fenyegetően tornyosul kurópa fölött. i,n nem becsülöm le azt, hogy milyen kockázattal jar, ha Oroszországot ismét bekapcsolják az európai népek közösségébe. De ez a kockázat jóval kisebb, mint hogyha Oroszországot továbbra is kivül, a sötétéégben hagyják. Nem szabad elfeledni, nogy Európa szivében gazdaságilag felfelé törekvő államok vannak, amelyek nagy pelitikai igazságtalanságok áldozatainak érzik magukat; ezek hangulata óriási háborús lehetőségeket nyújt Oroszország számára is. /Folytatása következik./
