Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-25 [0165]

X/-/ Paris, Oi.tóber 24. /Cseh Távirati Iroda/ Whitehouse amerikai ügyvivő ma nyújtotta át a külügyminisztériumban az amerikai kormány válaszát a vámtarifáról szóló legutóbbi francia jegyzékre. Árjegyzéket nem szántak nyilvánosságrahozatalra; ez a legutolsó jegyzék az irásos érintkezés során, mert most már a szóbeli tárgyalások következnek a francia-ameriicai kereskedelmi szerződés ügyében, A jegyzék igen engusztelékeny hangú. Az amerikai kormány a jegyzékben nemjr többe a legtöbb kedvezményről szóló záradék előzetes elismerését, csupán azt kivánja, hogy helyezzenek nyomban hatályon kívül bizony Ofi vámpótlékokat, amelyek a német-francia kereskedelmi szerződés következtében bizonyos amerikai ároukkeket sújtanának a Franciaországba való bevitelkor. A tárgyalások s©rán esetleg fontolóra vennék a Fordney-törvény 315. szakaszának alkalmazását, amely lehetővé tenné, hogy leszállítsák ama francia gyártmányok vámját, amelyek termelési költsége magasabb az amerikai termelési költségnél./MTl/ § M a d r i d, október 24, /Fabra/ Az asturiai bányászok koreben általános szavazást vittek keresztül a sztrájk folytatása vagy obbanhagyása kérdésében. Az eredmény az volt, hogy 24.000 szavazó közül 18,000 a munka ujramegkezdése mellett foglalt állást. A határozathoz képest ma munkába is álltak a bányász ok./MTl/ , § M a d r X d, október 25. /Fabra/ Az orvosi nagygyűlés bezárása alkalmából rendezett lakomán Primo de Rivera miniszterelnök a francia delegátus pohárkoszöntőjére válaszolva annak az óhajának adott kifejezést, hogy a nagygyűlésen résztvevő idegen orvosok vigyék maguk- . kai a legjobb oenyomásokat és a legjobb emlékeket Spanyolországból. Hangoztatta, hogy meggyőződése szerint az ilyen nemzetközi összejövetelek, mint a most lefolyt madridi orvosi nagygyűlés, rendkivül alkalmasak arra, hogy a népek egyetértését és a világ békéjét előmozditsák. /MTI/ • :: I o n >d o n, október '25. /Wolff/ A népszövetségi egyesület tegnapi közgyűlésén^ amelynek legkiemelkedőbb pontja"gÍLoyd George beszéde volt, az elnöklő í> Gilbert Murray egyetemi tanár annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogyjaryá George nem fog megelégedni azzal, hogy valamennyi háború legborzalmasabb háborújában vezető szerepet vitt a népek élén; felszólított mindenkit, hogy támogassa Uoyd C-eorget^ hogy benne tisztelhesse az utókor a világbéke eredményekben gazdag építőmesterét is, Nagy érdeklődéssel várt beszédében lloyd George utalt^arra, hogy az európai viszálykodások és háborús előkészületek azt az érzést keltik, hogy újból megismétlődhetik az 1914 évi katasztrófa, ha nem kerekedik felül a józan ész. A népszövetségi egyesület elháríthatja a meglevő nehézségeket, anélkül, hogy viszályt idézne elő. A nyugatalanság fő oka az, - folytatta Lloyd George - hogy semmibe sem veszik a leszerelés ügyében tett Ígéreteket. A győző hatalmak összesen tizmillió katonát tartanak, mig a legyőzött nemzeteknek csupán kétszázötvenezer katonájuk van. Ezt nevezik biztonságnak* Európában addig nem lehet béke, amig nem hajtják végre mindenütt a leszerelést. ' . /Folytatása következik/