Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-24 [0165]
§Be lgrád, október 23. /Magyar Távirati Iroda/ A Samouprava "Magyarország és a Susákon át vezető kivitelit cimen cikkei.-^. , amelybdn^a következőket mondja: Belgrádban most "tárgyalások folynak Magyarországgal, azzal a szomszédunkkal, amely földrajzi és gazdasági helyzete következtében^hivatva van arra, hogy kereskedelmünkben nem csekély szerepet játszék, Magyarországhoz bennünket gazdaságiCs. forgalmi terén számosérdek füz; bizonyos, hogy a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlődését hasznosan fogja elömozditani a jugoszláv-magyar « szerződés megkötése, LhsrzS{ Tisztán teoretikus szempontból nézve a dolgokat, mindig jó politikai és kereskedelmi kapcsolatokat fenntartani a szomszédokkal. Ha ilyen kapcsolatok nem állanak fenn, arra kell törekedni, hogy azokat megteremtsék,^ illetve hogy megtalálják a módokat, amelyek mellett azok megteremthetők. Minden érzelgősséget mellőzve arra a végeredményre kell jutnunk, hogy a Magyarországgal való jó kereskedelmi viszony reánk nézve sohasem lehet ( t káros, másrészt hogy Magyarországra nézve sem lehet közömbös, hogy országunkkal milyen kereskedelmi...viszonyban van. Jelenlegi határai között Magyarország elveszítette azt a kifejezett agrár jellegét, amellyel a háború előtt birt; a békeszerződés következtében ugyanis elvesztette sok termő területét és osaknem valamennyi erdőségét. Magyarország tehát orra törekszik, hogy minél jobban alkalmazkodjék uj gazdasági helyzetéhez; ezért egyfészt a lehetőségig kihasz- • nálja földmivelési termelését, másrészt azonban nagy súlyt vet iparára is. Magyarország móst átmeneti korszakot él át és ez kifejezésre jut passziv kereskedelmi mérlegében is. Ez a passzivitás csak ugy csökkenthető, ha fejlesztik r. magyar kivitelt. Ipari^termékeivel Magyarország nem mehet nyugat felé, mert a nyugateurópai államok - nem is szólva Amerikáról - e tekintetben anynyira fejlettek, hogy ott a magyar ipar nem találhat Keresletre, Ezért Magyarországnak^keleten kell piacot keresnie, E törekvésében bizonyára elsősorban országunk felé fordul. Hogy sikerűié nálunk piacot találnia, az elsősorban termelésének minsögétől függ, nemkülönben attól, hogy meg tudja-e nyerni maga számára a mi kereskedelmünket. Mi viszont Magyarországban fatermékeink számára jó fogyasztót találunk, ami már abból is kitűnik^ hogy 1926-ban Magyarországba több mint kétmillió (különböző fát szállítottunk, E mennyiség fele tűzifa, másik fele épületfa, talpfa és deszka, E. .ellett Magyarországba különböző bányaterméket viszünk ki. Ez a kivitel jó kereskedelmi kapcso' látok létesítésével csak erősödne. Emellett Magyarország nagymennyiségű gyógy- és ipari növényt, és déligyümölcsöt visz be; ezek mind olyan termékek, amelyeket országunk termel és amelynek nálunk gyakran kihasználatlanul maradnak, 7 ^Jt/'«^ r ^^*t(Másrészt alkalmat és módot kell nyújtanunk arra, hogy tengerparti helyzetünk mindhatározottabban kifejezésre jusson és pedig azáltal hogy ne csak a magunk kereskedelmét, hanem szomszédainkét is partjainkra vonjuk, Tranzitéiorgalmunk szempontjából Magyarországnak fontos szerepet kellene játszania. Földrajzilag Magyarország a mi partjainkra van utalva; a cseh kereskedelemnek tengerpartunk felé vezető utja viszont Magyarországon keresztül vezet. Minden előjel arra mutat, hogy Magyar— országon(túlsúlyra jut az az álláspont, hegy Jugoszláviával minél jobb kereskedelmi viszont kell létesítenie és hogy Magyarországba mi partvidékünk egyik pontján át kell lebonyolítania kivitelét, CnaB Ez a törekvés nálunk nem találhat ellenzőkre, sót bizalommal remélhetjük, hogy hamarosan be fog következni nálunk a kereskedelmi viszonyok olyan szükségzserü rendezése., amely gyakorlatilag hasznosítja az adott lehetőségeket. /Folytatása következik/
