Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-22 [0165]
:: Bérli n,október 22. /Wolff./ A 3erliner T-^geblattban Theodor Wolff, a lap főszerkesztője, beszámol Lloyd George-zaal folytatott beszélgetéséről, amelyben a volt angol miniszterelnök kifejtette nézetét az európai politikai legfőbb problémáiról. Részletesen nyilatkozott Lloyd George a Feleteurópát érintő politikai kérdésekről l«hí Az angol államférfiú azon a nézeten van, hogy a bolsevizmus Oroszországban talán még éveken , tíz vagy husz éven át fenrnarad és utána vala* mely erőskezű férfiú diktatúrája következik. E diktátornak nem kell fel-— tétlenül reakcionáriusnak lennie, hanem Trockij^éép férfiú is leheti akit Lloyd George a legjobb képességű politik£uJb(sjk egyikének tart. Ha Oroszország "ismét a politika küzdőterére lépg~fíémeoország helyzete jelentős mértékben megjavul, minthogy Oroszország és Kémetország érdekei e-yes pontokon megegyeznek. Lloyd George továobi fejtegetéseiből ki lehetett érezni, hogy. helyteleníti Anglia politikaját, amelynek leg-^, főbb bölcsesség3 abból állott, hogy megszakította a viszonyt :«íoszkvá ( .val. A"£ angol államférfiú a. z után Kéme tors zág külügyi politikája"^ ról szólott és" otresemann müvét kiváló politikának mondotta. A türelemnek és méltóságnak e politikája kéme tország javára változtatta aag az angol közvéleményt is, és rokonszenvet keltett Kémetország iránts Láttuk^mint dolgozott Kémetország nyugodtan és következetesen uj-jáépitésón és ezzel a türelemmel a németek továbbra is előrehaladnak, ha Németország megmarad e politika mellett a kelőtijfckér dé3ben is megoldást lenét majd találni. A lengyelekkel a történelem egész folyamán senkiBok Sem sikerült mégA „ - Azonoan a versaillesi szerződés bármily reviziója - és ezt Lloyd George többizben is hangsúlyozta - csak a Nemzetek Szövetsége utján érnető el. Csodálkozását fejezte ki azután afelett, hogy Kémetországofjn a revizió lehetősége feletti vitában úgyszólván sohasem hivatkoztak arra a Clemenceau által aláirt levélre, amelyet gróf Brockdorff-Rantzaunak Versaillesben adtak át, és amely Németország szempontjából sokkal jobban felhasználható,mint a békeszerződés 90, szakasza. Arról a levélről van szó, amelyben a szövetségesek 1919. június 16-án a békeszerződés rendelkezéseinek gróf Brockdorff-Rantzau által kivánt megváltoztatását elutasitják és amelybe Lloyd George és Wilson ismételt^ nyomatékos kivánságára a kövjtkező mondatot illesztették be: "A szerződés egyúttal megteremti azt a / . amellyel minden nemzetközi probléma megvitatás és megegyezés utján békésen rendezhető és amelynek révén módot lehet találni arra, hogy az 1919.-i rendezést időről-időre megváltoztathassák, amennyiben a bekövetkező uj „ tény ékhez és uj viszonyokhoz alkalmazzák." . _j/,szervez etet, Lloyd George végül ; . a háboruelőtti évek és a háború . .kezdetének)' . (kérdéséiről nyilatkozott!/./ -TI. / :: P á r i s,október 22. /Solíf./ A Schwarzbart-pör mai tárgyalásán az esküdtek egyike azt kérdezte a vádlottól, hogy az ő családja is szenvedett-e a zsidóüldözések alatt. Schwarzbart azt válaszolta, hogy rokonai közül többet megöltek. Az esküdtnek arra a kérdésére, hogy Petijura megölésével midért várt addig, amig.Franciaországban tartózkodik, a vádlott azt válaszolta, hogy 1926 . előtt nem tuata megállapítani Petljura tartózkodási helyét. A_ államügyész megjegyezte, hogy Schwarzbartnak Varsóban alkalma lett volna Peti jurához férkőzni*? azonban ezt az alkalmat nem használta fel, mert tudta, hogy a lengyel igazsagsaolgálta-' tás szigorúbb,mint a francia .A védő azt válaszolta, hogy ez az aliitás nem felel meg az igazságnak,mert védence sohasem volt Varsób.an.
