Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-17 [0165]
§ Szófia, október 17./Bolgár Távirati Iroda/ A lapok foglalkoznak a parlamenti többség zártkörű értekezletével, amelyen bizonyos belpolitikai kérdések tárgyalása után Liapcsev miniszterelnök és Burov külügyminiszter is felszólaltak. A miniszterelnök megemlékezett a legutóbb támadt szerb-bolgár feszültségről és hangsúlyozta, hogy Bulgária megtette mindazokat az intézkedéseket, amelyekpja pillanat megkívánt, Bulgáriát - tette hozzá a miniszterelnök - megbecsülik, mint az európai rend és béke tényezőjét, elrendelt intézkedései,,? bedig alkalmasak voltak arra, hogy bármiféle nemzetközi bonyodalomnak elibe vágjanak. A bolgár kormánynak nemcsak szándéka, - mondotta végül - hanem ereje is van ahhoz, hogy saját akarata szerint irányitsa Bulgária politikáját. ^Burov külügyminiszterit a maga részéről hangoztatta, hogy minden nép érzi a béke szükségét, a bolgár kormány pedig számit mindenkinek támogatására, hogy elkerülje a kenyszeritő intézkedések alkalmazását, Burov határozottan megcáfolta azokat a bizonyos körökből származó híreszteléseket, hogy a hivatalos politika bármifále erőszakos cselekménynek részese volna. Bulgária magatartását a nagyhatalmak a legutóbbi válság alkalmával a maga teljességében helyeselték./MTl/ § A n g o r a, október 17. /Török Távirati Iroda/ A Hakimietti Millie vezércikkben méltatja Musztafa Kemal tegnapi nagy Ú. beszédét. Musztafa Kemal basa vázolta ebben a beszédében - irja a lap - az ország általános helyzetét az ő Anatoliába érkezése idején. Ismertette, milyen vészes ^hatásai mutatkoztak a háborúnak a fegyverszünet idején, milyen ellentétek támadtak a közvéleményhen. Nehéz volt a hadsereg helyzete főként a görög és^a szövetségesközi megszállás miatt,azonkiyül nemcsak az egyszerű lakosság, hanem a szultán és környezete sem látták tisztán a helyzetet s az ország igazgatása központi irányitás nélkül folyt. A (Jhazi tudatában volt annak, hogy nagy és nehéz a iqc küzdelem - irja a lap^- de amikor felfedezte a török népben a tökéletesedés komoly^szándékát, elhatározta, hogy_ megalapitja a teljesen független török államot a nemzeti szuverenitás teljességében. Megszüntette a sztambuli kormánnyal való összeköttetést és kimondotta, hogy Sztambul ezentúl nem lesz ura Anatoliának, hanem kénytelen lesz magát alórendelni. Idézi a Ghazinak azt a kijelentését, hogy nem alacsonyitja le magát többé sem a franciák, sem bármely más külföldi nagyhatalaom támogatásáért. A lap e szavakkal fejezi be cikkét: Musztafa Semal, aki függetlenséget és modern civilizációt adott nekünk, most irja a történelmét ./MTI/ I B^e 1 g r á d } október 17, /Avala/A Vreme a Cena bég^elleni merényletről ir és megallapitja, hogy Gena béget elpusztították, mert hive volt az albán-jugoszláv közeledésnek. Gyilkosságot követtek el csak azért, hogy már csirájában megfojtsák ezt az eszmét és a két ország jövő közeledésének gondolatát már eleve kompromittálják. Ugyanilyen eszme vetette Kovacsevics táteornok merénylőit, A lap hangsúlyozza, ^hogy az eszme diadalát nem lehet megakadályozni még^ha Cena bég halálát más áldozatok is követnék, mert a Balkén a balkániaké. A Novosti különösnek találja, hogy Cena bég^meggyilkolása majdnem egyidőbe esett a délszerbiai bandák szervezkedésével éa bűnös cselekedetével. A lap fájlalja Cena bég szomorú .sorsát, mert r a bég szerinte nemcsak hiven szerette és szolgálta hajázát, hanem világosan^fel Is ismerte annak helyzetét és meg volt győződve arról, hogy igazi erdekeit csak a többi balkán állammal, elsősorban Jugoszláviával való szabad együttműködésben szolgálnatja,/MTl/
