Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-12 [0164]

.§ Bukarest, október 12. á űuvantul "Magyarország és a reyizió'

1 olmen közölt cikksorozatában azt irja, hogy a revizió kérdése a békekötés után alig néhány évvel váratlanul aktuálissá lett; nem a formális békeszerződések reviziója - amelyek mint formulák életben maradhatnak - hanem e szerződések keretében a határok kérdése. Magyarország ebben az irányban Genfben már meg is tette az első kisárletet. Romániában erre azt mondják ugyan, hogy csupán illúzió, de hogy tényleg az-e, azt nem lehet tudni. Az állandóság eszménye, amelyet a románok hazafias óhajukban és keleti elképzelésükben a körülményekről alkotnak maguknak, boldogsággal töltheti el, de nem mentheti meg őket.A békeszerződések az erők, még pedig a nagyobb erők összeütközéséből^ kikerülő juridikus rendszert alkotnak. A revíziót szintén csak nagyobb erő hozhatja létre. A magyarok ebben az irányban kezdték- meg a munkát, nevezete* s n, hogy csoportositsák az uj erőket. Az idők, s ezzel kapcsolatban a mai erők egyensúlya változásának jele az, hogy Magyarországon ébredezik a revizió lehetőségének reménye. Lehetséges, hogy etekintetben Magyarország elég jól lát, Ezen egyáltalán nem ronthat az, ha magunk is megkisérelnők félelem nélkül szembenézni őzzel a kérdéssel. Magyarország reviziós törekvését elsőrdrban arra a tényre alapit ja, hogy a békeszerződések rendelkezései következtében román uralom alá került magyar kisebbségek szerves egységben vannak vele és igy számára^reális erőt is jelentenek meginditott küzdelmében. Lehetséges, hogy igy is áll a dolog, mert barmit mondunk, Erdély máig sem 'egyesült a régi Romániával, hanem valahol Bukarest és Budapest között maradt. Magyarország gazdasági és kulturális egységet létesitett maga és Erdély között. A; vasutak, a tőke, a bankok, a kulturális intézmények és iskolák mind Budapesthez kapcsolták Erdélyt. A mostani politikai n_tár alapjában véve csak egyszerű rajzolt vonal maradt. Hiába szMcitották el jogilag Erdélyt Magyarországtól, mert nem szakitották szét .zok;.t az ereket, amelyeken át éltető vére Budapesthez köti. Iráely ipara es Keresjceueime, mint evszazaacxou át, ma is érintetlenül a magyarok, szászok és svábok kezében van. Ezt a helyzetet politikailag csak erősiti a bukaresti kormányzatnak a nemzeti parasztpárt ellen irányuló állandó támadása, ameiy elválasztja az ókirályságot Erdélytől. Ily körülmények között Budapestnek elég biztos támogatása van a maga reviziós törekvése iben. Magyarországnak a revizió lehetőségébe vetett reménye/ erősen táplálkozik az európai egyensúly esetleges megváltozásából is. Ezzel pedig számolni kell, mert - oármennyire is érintené Romániát, - törvényszerűség. Jó tehát, ha e. románok is szembenéznek ezzel. Ahhoz, hogy valamely politikai hely. zet staűil .-.áradjon, szükséges, hogy harmóniában legyen azokkal a szerződésekkel, amelyek ezt a helyzetet létrehozták. Versaillesben ez a harmónia, s ennek folytan a staoilitás biztosi téka, egyidóre csakugyan fennállott. Az erőknek az a felsőbbsége, amelyre Románia a nemzetközi játékban Magyarországgal szemben támaszkodott, tagadhatatlan volt, inert oldalán állott Franciaország, a kisantant, sőt Lengy Ulor szág is; viszont Olaszország és Anglia rium voltak ellenségei. Németország, Magyarország és Oroszország akkoriban nagyon is el voltak gyengülve ahhoz, hogy komoly akciót kísérelhettek -volna meg. Az erdélyi magyar birtokosok pere azonban az erők oly átcsoportosulásáról lebbentette fel váratlanul a fátylat, arnely a hat-nyolc év előtti helyzettel szemben sok románban aggodalmat kelt. A két-három évi helyzethez viszonyitva a nemzetközi helyzet Románia gyengülését tünteti fel Magyarországgal szemben. Mintha eltűnt volna az a harmónia, amely a stabilitást védte. Számos jelenség az erők oly átcsoportosítására v .11, amely aggályt kelthet bennünk. Az a veszedelem fenyeget, hogy Magyarország a körülmények és a románok saját hibái támogatásával nemzetközi helyzetében a románok hátrányára megerősödik. * ORSZÁGOS LCLCÍAR