Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-11 [0164]

§ H á a a , október 10. Az állandó nemzetközi bíróság már hosszabbt ide je tárgyal az európai Duna-bizottság illetékessége kérdésében. Az ügyet az elsősorban érdekelt országok — Fianoiaország, ^NagybrJ-tann-La, Olaszország és xiománia - kormányainak együttes kérelmére a népszövetség tanácsa terjesztette . í a mult év uecember havában. - szak vélemény nyilvánítása céljából - az állandó nemzetközi bíróság elé, A Duna-hajózás szabadságát még a krimi háború után létrejött 1P>56 évi március 30.-i párisi szerződés rendezte. A szerződésben a szerződő hatalmak megegyeztek abban, hogy azokat az elveket, amelyeket a szabad folyamhajózás tekintetében az 1815 évi bécsi kongresszus megállapított, a Dunára és a Duna torkolataira is alkalmazni fogják. Kimondották, hogy a dunai hajózást nem lenét semmiféle olyan korlátozásnak alávetni, ami nem szerepel kifejezetten a szerződésben. A határozatok végrehajtására a szerződés két nemzetközi bizottság létesítését rendelje el. Az első bizottság az úgynevezett európai Duna-bizottság, amelyben az akkori öt nagyhatalomnak, továbbá Sardiniának és Törökországnak delegátusai foglaltak helyet.Feladata az volt, hogy a Duna torkolati ágait izakcsától lefelé minden akadálytól megtisztítsa. Ennek a feladatnak az elvégzésére a szerződés két évi határidőt tűzött ki. 3 két év leteltével az eredeti rendelkezésnez képest az európai Duna-bizottság feloszlott volna és teendőit a másik bizottság - az ugnevezett parti bizottság - t vette volna át^ amelynek feladata az volt, hogy kidolgozza a hajózási és folyamrendeszeti szabályzatokat, továbbá hogy elhárítson^a dunai hajózás útjából minden akadályt az izakcsától felfelé eső egész vonalon. Miután az európai bizottság nem tudta elvégezni a kitűzött két évi határidő axatt a rábízott feladatokat, később ujabb szerződésekkel továbbra is fenntartották létét. Az 1877 évi orosz-török háború után az 1878 évi berlini szerződés - számotvetve a változott viszonyokkal - újból rendezte a Duna-hajózás kérdését, A szerződés Romániát is bevette az európai bizottságba, másrészt a bizottság illetékességét*, egészen Galatzig kiterjesztette, A szerződés egyben függetlennek nyilvánította a bizottságot a területi hatalomtól. Az 1881 evi galatzi pótszerzodés lényegesen kibővítette a bizottság hatáskörét. Románia és a többi hatalom között az ellentét 1883—ból származik. Az ellentét onnan ered, hogy a berlini szerződés meghagyta, hogy a bizottság hatáskörét ki kell' terjeszteni a Galatz és Braila közti szakaszra is. Ennek a rendelkezésnek végrehajtása céljából a hatalmak 1883-ban értekezletre ültek egybe Londonban. Románia nem vett részt az értekezleten, mert delegátusának nem akarbst^szavazati, hanem csupán felszólalási jogot adni: Épen ezért kijelentette, hogy az értekezlet határozatait nem tekinti magáranézve kötelezőknek. A lendoni szerződés az európai bizottság hatáskörét Brailáig terjesztette ki, ezzel a határozattal szemben azonban Románia következetesen ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy az őt illető részben az'értekezlet határozatai semmisek és hogy a bizottság csupán Galatzig gyakorolhatja hatáskörét. Az ellentét nem simult el a háború után sem, mert a békeszerződések _szintén nyitva^hagyták ezt a kérdést. Az európai Duna-bizottság 1922 évi Őszi ülésszakán Románia részletes emlékiratban fejtetfe ki álláspontját, A kérdést igyekeztek közös megegyezéssel rendezni,^de^ez aU • .,- meghiúsult Románia merev magatartásán, igy került a ^kérdés 1924-een - a brit kormány kezdeményezésére - a népszövetség elé, A népszövetség tanácsadó és technikai bizottsága külön tanulmányi bizottságot küldött ki a kérdés megvizsgálására^ ^ 'mAye^<l>iéj /Folytatása következik/ ORSZÁöciisL£vfi.íAfi