Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-05 [0164]

§ Bethlen István gróf az 1920 évben folyt magyar-francia tárgyalásokról a ..agyar Távirati Irodának a következő nyilatkozatot adta: Ha nézem azt, amit az 1920 évben folyt magyar-francia tárgyalásokról az utóbbi napokban cikkekben megirtak és nyilatkozatokban elmondtak, akkor agy látom, hogy Itt tulajdonképen olyan, annak idejór, aránylag széleskor ben ismert tényeknek felmelegítéséről van szó, amelyeket most a valóságnak meg nem felelő megvilágításba helyeznek és amelyek körül összekeveredik valóság, tévedés, félreértés és ferdítés, úgyhogy az igazság szinte egészen elsikkad. Hogy 1920 tavaszár. a békeszerződésre vonatkozó tárgyalásokkal párhuzam .'San bizalmas megbeszélések folytak a magyar kormány megbízottai ás egyes francia tényezők között, valamint hogy ezek a megbeszélések a magyar államvasutak bérbeadásával állottak kapcsolatban,fannak idején wműk: a sajtóban, parlamentben többször beszéltek és ezek a tárgyalások s zóbajöttek több ízben azóta is. láz volt az, amit annak ide j.én"francia orientációs" politikának nevezetek. l&A/h&f Azrk, akik ezeket a tárgyalásokat most uj megvilágításba akarják helyezni, a közönség feledékenységére épitenek. Nézzük,- tulajdonkénen mire irányulták az akkori tárgyalások. Á válasz igen könnyű. Amikor.Magyarország oda jutott, hogy a trianoni békeszerződés feltételeiről formális tárgyalásba kezdhetett, - mindenki tudja,, hogy ez az úgynevezett tárgyalás nem jelentett má'st, minthogy az eredetileg átnyújtott oékef eltét eleiere Írásbeli észrevételeket tehettünk - a békeszerződés területi renúelkezéseit tulajdonképen mar véglegesnek kellett tekinteni. Az akkori viszonyok között és az akkori politikai helyzetben nem lenetett számitani arra, hogy a szövetséges és tarsul/t natalmák ezeket a feltételeket akármilyen érvexés és akármilyen igazságok hatása alatt megváltoztassak. Mégkevésbbé lehetett arra számitani, hogy Franciaország, amelyet a hao&ru befejezése utáni nagy osztozkodásnál politikai obligácxók tartottak lekötve, egyoldalulag lett volna tfrr^ hajlandó vagy ké •:.es. Egyeaül arról lehetett szó, hogy rámutassunk a francia politikai élet vezető tényezői előtt a békefeltetelek, kiáltó és súlyos igazságtalanságaira és az ezekből előálló veszélyekre s hogy ennek révén módot teremt' síink arra, nogy a békeszerződés rendelkezésein legalább később lehessen változtatni. A magyar kormány megbízottai ezt nem is mulasztották el. Elég ebben a tekintetben utalnom arra a jegyzékre, amellyel a szövetséges és társult hatalmak 1920 május hatodikán a véglegesen megállapított békefel tétel; kot aláirás végett eljuttatták a magyar kormányhoz s amelyet i.Iillerand-féle kisérőlevél név alatt ismer a magyar közönség. Ez a kísérőlevél óvatos formák között Ígéretet tartalmaz arra hogy a békeszerződés feltételeinek néprajzi és gazdasági igazságtalanságait a határmegállap itás során orvosolni fogják. Ebben az Ígéretben már azoknak a bizalmas ,ellegü magyar-francia tárgyalásoknak eredménye jelentkezett, amelyekről ma annyit beszélnek. Á további tárgyalások tulajdonképen nem is irányultak másra, mint a kísérőlevélben foglalt Ígéreteknek és ez ígéretek beváltása révén elérhető eredményeknek konkreti zálására. /Folytatása következik/