Napi Hírek, 1927. szeptember/2

1927-09-17 [0163]

A jelentősnek eme része tudományos érdekű, tekintve ama kiváló fogászok né-ességéit, akik ezt kidolgozták és tekintve amaz államférfiak képessé. geitj akik ezt elfogadták. Ez a rész azonban nem hárit senkire sem semmiféle jogi kötelezettséget, miután az illetékesség kérdése . res judicata már és továbbra is res judicata marad. Erre a kérdésre soha nem fognak visszatérni a mi hozzájárulásunkkal. Tudományos összejöveteleken szívesen megvitatjuk ezt, de nem itt. Ez a kérdés nem tárgyalható itt I

érv gyanánt ama döntés .tekintetében, amelyet a tanácsnak hoznia kell. - Általánosságban bátor vagyok kijelenteni, - teljes tisztelettel a tanaos magas erkölcsi és politikai tekintélye iránt - hogy a tanácsnak nincs jogcime ahhoz, hogy értelmezhesse a szerződést. - íme, mit mond az első tétel: /olvassa/ "Azok a rendelkezésbe , amelyek az 1914-1918 évi haboru után a békét szabályozták, nem zárják ki zt, hogy agrárreformok általános tervét alkalmazhassák a magyar állampoIparokra /beleértve azokat, akik a magyar állampolgárság mellett op l/cl JL tak/"* - Természetesen nem zárják ki, de csak ama különleges jogok keretében', amelyeket a szerődések biztosítanak a magyar - optáns vagy nem optans - alattvalók számára. - A második tétel így szól: ^olvass^"Semmiféle egyenlőtlenség nem állhat fenn magyarok és románok köaött, sem az agrártörvény • rendelkezéseiben, áem végrehajtása módjában," - Ez az elv, amelyet a hármas bizottság megállapít, nyilvánva 1< ellentétben áll a nemzetköni jogtudomány tekintélyeinek óriási többségével, akik valamennyien fenntart ják,. hogy a nemzetközi jog értelméből az idegenek tulajdona sérthetetlen bármely nemzet terűlétén, hacsak ninoE ott érvényben valami speciális jogkorlátozás. De még az ilyen speciális jogkorlátozások esetében is ezek feltételei igen szigorúan körül vannak - Előttem fekszik-egy Ítélet, amely híres a jogtudományban•. 3z z ítélet, amelyet 7.szám alatt hozott a nemzetközi állandó döntőbíróság, h-a táró zottan elveti azt a lengyel álláspontot, hogy a felszámolás ff galma ez illető ország állampolgáraival és az idegen állampolgárokkal szemben alkalmazott különböző elbánástól függ.'Ennek a tételnek az aJLapján szorította rá Anglia és Franciaország Romániát ama francia állampolgárok kártalanítására, akiknek földjeik voltak Besszarábiában; B-esszarábia megszerzése elismerésének feltételéül szabták meg ezt a kártaian st. - Sohasem állítottuk azt, hogy a nemzetközi jog nem engedi meg idegen állampolgárok birtokainak kisajátítását közhasznú célra. Szükséges azonban, hogy ez valóban kisajátítás legyen, vagyis olyan rendszabály, amely teljes kártérítést fuglal magában.