Napi Hírek, 1927. szeptember/2

1927-09-27 [0163]

1 Rom a, szeptember 27. /stefani/ A római kormányzó Róma város nevében táviratban kívánt szerencsét Mussolini miniszterelnöknek negyedik gyermekének megszületése alkalmából. A miniszterelnökhöz tömegestől 'ér­keznek az üdvözlő táviratok különböző előkelőségek részéről. /MTl/ J ., Rom.., szeptemberv27. /stefani/ A kongregációs teremben ma • délelőtt aláírták Litvánia és a Szentszék konkordátumát. A Szentszék \- részéről Gasparri bibornok, államtitkár, Litvánia részéről Volderamas miniszterelnök irta alá az okmányt. Az aláírás után a Szent Atya kihall­gatáson fogadta Voldemaras miniszterelnököt és a vatikáni litván követet. /MTI/ / A Manchester Guardian tudósításának folytatása/ Sittől f.z oltalomtól nem Rabolhatja meg őket a román kormány az agrártör­vény utján és közigazgatási aktussal. A román agrártörvény hátrányosabb elbánásban részesiti a magyarokat mint a románokat, ami szintén egyér­telmű a nemzetközi jog és a trianoni szerződés megsértésével, miért is ebben a kérdésben a döntőbíróság illetékes ítélkezni. Hugh Bellot, az International Law Association titkára, aki a hágai főiskolán a nemzetközi jogot adja elő, hangoztatja, hogy a nemzet­közi kötelezettségeket nem lehet országos törvényekkel megváltoztatni. Romániának tehát nem áll jogában, hogy a trianoni szerződésben foglalt garanciákat agrárreform ürügye alatt kijátsza. Teljes kártalanítás nélkül a kisajátítás nem egyéb elkobzásnál, ami beleütközik a nemzetközi jogba is. A magántulajdon sérthetetlenségét a nemzetközi jog is elismeri. Terü­letátruházások esetén a nemzetközi jog feltétlen oltalmat követel bárminő hátrányos elbánással ..szemben az elcsatolt területen lakó szemé­lyek magántulajdona-és valamennyi érdeke számára. Épen ezért a román ag­rárreform beleütközik a trianoni szerződésbe és nem alkalmazható a magya­rokra. Ilyen körülmények között a magyarok jogosultak arra, hogy panasz-*, sza.l forduljanak a döntőbírósághoz. Ettől eltekintve az agrárreform' elkobzást is jelent, tehát beleütközik a nemzetközi jog alapelveibe. Ralph Sutton, a kigáló angol jogasz, kifejti, hogy a döntő­bíróság megállapította saját illetékeségét. jLett volna szabad megakadályoz ' ni, hogy ez az ügy e bíróság elé kerüljön. Ezzel szemben a népszövetség hármasbizottsága olyan feltételeket javasolt, amelyek előre ítéltek volna az eldöntendő főkérdésben. <J ' Ezekhez a szakvéleményekhez a lap azt .a megjegyzést fűzi, hogy csaknem valamennyi többi ismert angol jogász is egyhangúlag elveti Chamberlain felfogását.. Vezércikkében a Manchester Guardian összefoglalja e szak vélemények végső megállápita s ait és kiemeli, hogy az agrárreform érdemi előnyeinek nincs semmi közük a dologhoz. A trianoni szerződés feltét­len oltalmat biztosit a magyar alattvalók tulajdonának. Az a tisztán jogi kérdés, amely evvel akposolatban a trianoni szerződés értelmezésére voncctkAzik,' kétségkívül a döntőbíróság illetékessége alá tartozik, A nép­szövetségi bizottság végső megállapításai egyenesen elképesztők. Cluynber­4 lain beismerte, hogy kénytelen volt nem jogászi szempontokat is fonto-_ lóra venni. Ezt a felfogast lehetetlenség összhangba hozni a békeszerző­déssel. Miért nem engedte a népszövetségi bizottság, hogy a hágai nemzet­közi bíróság értelmezze a békeszerződést? Milyen politikai okok késztettek arraabizo t. sá,<rnt. hnmr fi Mftlm,tn kivül haícv.ia a tiszta in/ri £11 r. snontot? Fennmarad ellenben sajnálatos következményül az a súlyos gyanú, hogy a szerződésbe*, megállapított jogókat nem lehet a népszövetség utján ér­vényes itenl. é- - - nuczÁr.rk<i í v.vúi.Tftk

Next

/
Oldalképek
Tartalom