Napi Hírek, 1927. szeptember/2
1927-09-21 [0163]
-0- 1 o n d o n, szeptember 21-. /Magyar Távirati Iroda/ A Daily Telegraph genfi tudósi tó jának jelentése szerint népszövetségi köbökben a legnagyobb meglepetést keltette Chamberlain külügyminiszternek az az álláspontja , h ogy ' valamely ország ugyanúgy kezelheti idegen állam. .. ' /tulajdonát , mint a saját alattvalóiét. A népszövetség folyó sóin megjegyzik, hogy ez a tétel a tiszta és korlátlan bolsevizmust jelenti; . győzelme a moszkvai elveknek, hcv ezt a tételt a népszövetség elfogadja. Megütközéssel tárgyalják azt is, hogy amikor a népszövetségi tanács valójában elvetette Chamberlain jelentését, Chamberlain nem hagyta ott kifejezetten előadói helyét, hanem csupán annyit mondott: "Lemondok", amit a tanács természetesen nem foga-hatott el nyomban és _ ezért kénytelen volt Chamberlaint arra kérni, hogy folytassa munkáját. A miniszternek fenn kellett volna tartania lemondását. A legnagyobb meghökkenést azonban az a tény okozta, hogy sir Cecil Hurst, ez a kiváló jogász, nem ismerte fel a veszélyét annak a bizonyos bolsevista körök részéről hangosan hirdetett tannak, amely szerint valamely állam jogosult .az idegen tulajdont elkobozni avval az ürüggyel, hogy mások ingó vagy ingatlan vagyonát is nacionalizálja, A naciohalizálás lehetősége nincs kizárva, de csupán akkor, ha az idegen alattvalókat teljes mértékben kártalanítják. Románie megteheti, hogy agrárreformja során földbirtokokat koboz el, de csak akkor, ha kártalanítja azokat az idegen alattvalókat, akik a '. már a trianoni békeszerződés megkötése előtt tulajdonosai voltak ilyen birtokoknak. Ezt a kérdést akarta Magyarország a hágai döntőbiróság elé terjeszteni és a népszövetség folyósóin meg vannak róla győzádye, hogy Románia ezt az inditványt azért ellenezte, mert tartott tőle, hogy Hágában elveszti a pert. ~7/t>(hCe^c^r^h^.^ -Oé London, szeptember 21. /Magyar Távirati Iroda/ A Dailyjáail • vezércikkben, a következőket irja: Amikor a népszövetség ilyen nemtörődömséggel kezelte az erdélyi magyarok/T""* evvel Európa békéjét veszélyoztetto. Románia vonakodott az ügyet döntőbiróság elé terjeszteni; eZ a bóieszerződés megsértését jelentetto,amivel szembem a magyarok a népszövetséghez fordultak, A népszövetség azonban szemet hunyt a legegyszerűbb tények előtt és megelégedett avval, hogy előbb megegyezésr hivja fel a feleket, majd pedig elnapolja az ügyet. Ilyen okok szülnek európai háborúkat. Európa bákéje mindaddig bizonytalan marad, amig nem szolgáltatnak igazságot Magyarország panaszára. A békeszerződés három olyan SlzászLotharingiát alkotott, ahol magyarok laknak túlnyomó többségben. Efcek . .-..>*:. í a területek a maguk elnyomott és elégedetlen lakosságával állandó lőporraktárt jelentene,amelyet ggyetlen szikra is felrobbanthat. Legfőbb ideje, hogy ennek az állapotnak végre végetvessenek. Chamberlain helyesen járt el, amikor az ügyet személyesen vette kezébe. Magyarország^ mindig lojális volt magatartásában a békeszerződéssel szemben. Am türelmét túlságosan súlyos próbára teszi, ha látja, u hogy a magyar fajtestvéreket elnyomják a zsarnok szomszédok. Olaszország a barátsági szerződés révén' máris Magyarország mellett áll. Németország is támogatja. Magyarországot, Az angol és a francia kormányoknak meg kell érteniök az idők eme jelét. Egyébként a pártatlan angolok megegyeznek abban, hogy a trianoni békeszerződés revizióra szorul és hogy e revizióra a népszövetség lenne hivatott, /Folytatása következik/
