Napi Hírek, 1927. szeptember/1

1927-09-12 [0162]

- Az államjog- és államfilozófia világosan megmondja, hogy az állam célja a közjó. Az állam köteles a közjót ugy megszervezni^és előmozdítani, hogy a nemzet általános szinvonala minden téren emelkedjék és^az egyes ember megtalálja boldogságát. Ha a szabadságjogok teljességét és a liberalizmus kívánságait egybevetem ezzel a tétellel, ekkor ugy látom, módositani kell e fogalmakat. - A liberalizmus lényegét abban látom, hogy olyan világnézet elterjedését akarja, amely szerint ki-ki teljesen szabadon fejlesztheti ki a maga egyéniségét* lehetőleg minden korláttól mentesen az isteni és emberi törvények keretein belül. Az emberi törvények kereteit azonban a liberalizmus ki akarja tágitani. Ha a liberalizmusnak vagyok a'hive, s az egyén fejlődésének szabad lehetőségét hirdetem, akkor mint polgárnak is követelnem kell a szabadságjogok maximumát. Az állam fogalma azonban^szemközt áll a liberális felfogással, A liberalizmus az egyén, az állam pedig a köz javát teszi előtérbe, A szabadaiágjogok fogalmával is vigyáznunk kell, mert tökéletes szabadság nincsen, az akarat és az ere kell, hogy egymással párhuzamosak maradjanak. Végtelen erőmnek kellene lenni ahoz, hogy minden akaratomat szabadon végrehajthassam. Ilyen erő és akarat csak egy van és ez a jó Istefa,/elgy családnak, egy községnek,' egy országnak^ s ___/Ha egy nemzetnek vagyok a tagja, akkor az ém szabadságom nem lehet tobo, mint a másoké, mert különben korlátozom őket. Testvérek vagyunk egy államban, polgárai egy nemzetnek, Ez a körülmény maga korlátozza a jogoka+. Tévednek azok, akik a polgári jogok maximumát követelik minden ember részére anélkül,hogy a szabadságjogok tökéletes összefüggését .a közjó és egyéni &ó tekintetében figyelembevennék. Annyi szabadságjogot szabad adni a polgárságnak, amennyi nem veszélyezteti az összességet. Reánk a szabadságjog követelése csak olyan részXrőI le- . hot benyomással, ahonnét garanciát is nyújtanak arra, hogy Sem a közjónak. Sem az egyéni jónak nem származik kára az esetleg megadott jogokból, de ha olyan részről sürgetik a szabadságjogok teljességét, amely gyanús, sőt már nem is gyanús, azokkal szembenézi, kiáltom: az én nemzetemmel, polgárságommal, államommal szemben nincsen szabadságjog! /hosszantartó lelkes taps és éljenzés./ Amikor az államnak .szüksége van minden egyes polgárára, akkor nem igaz az államfilozafásóknak az az alaptétele, nogy az állom nem törődik az egyes polgárok érdekeivel, hanem csak az összesség érdekeivel. Ezzel szemben én azt mondom, nogy az államnak szüksége van a közegészségügy, kultúra és szociális haladás szempontjából arra, hogy az egyes emberek érdekeivel is foglalkozzék. - Meg kell reformálni az államfilozófiát és liberalizmus*. bem ugy, hogy szabad fejlődést az egyénnek, hanem ugy, nogy szabad fejlődés? az egyedeknek, azok koZÖtjp korlátok kőzött, amelyek nem akadályozzák az ország fejlődését. Épen ezért hivei vagyunk a gazdasági liberalizmusnak, amikor ezt a tételt hirdetjük, Mert kérdem én, hogy kit kell védenünk, ha a tőke erős, a munkás pedig gyenge.^Ugyebár a munkást. Ezt azért hangsúlyozom épen itt, mert ugy érzem,hogy az a marék magyar por, amelyből engem Isten megalkotott, kötelez engem ezek elmondására. I.ibe ralis tud lenni a magyar nemzet történelmi értelemben, mert ur tud lenni a saját portáján. E nemze' Ibikéből lelkezet tnek érzem magamiazért beszélek itt ezekről a gondolatokroli-az ezeréves magyar élét gondolatairól. /Folytatása köv./