Napi Hírek, 1927. augusztus
1927-08-02 [0160]
Ha Magyarországnak legalább azokat a hatánkot adnák vissza,amelyeket 1918—ban , a forradalom kitörése előtt állapítottak meg,akkor önmagától megszűnne a magyat nép mély elkeseredettsége, A cikkíró ezután hivatkozik a cikkéhez mellékelt térképre, ' amelyen mrfíkét^határ fel van tűntetve és megállapítja.hogy a szövetségesek fáradozásait teljes mértékben kielégíthette volna a területi változtatásokra, vonatkozó eredeti terv,anélkül,hogy ez, által megsértették volna a nemzetiségi elvet .Ezzel szemben az utódallamok nagy magyarlakta területeket annektáltak,csupán azért .mert^tt esetleg nagy szénbányák vagy fontos vasúti gócpontok voltak.-^kkcr a kisantant államférfiai arra hivatkoztak,hogy a magyar kommunizmus teszi szükségessé a különleges védelmi rendszabályok életbeléptetését^ éppen ezért szükséges,hogy az országot a teljes védtelenségig megcsonkítsák és »- minden/sztratégiai vasútvonalától megfosszák. Ennek következtében a románok és csehek a magyar határral párhuzamosan haladó vasutvonalak felett rendelkeznek,amelyek képessé teszik okét arra.hogy bármely pillanatban ,bármilyen ponton mozgósítsa^ csapataikat Magyarország ellen. L "k- rjTcLx,» v<i Eredetilgg a Felvidék déli határán egy n::gy területsávot Pozsonytól Párkányig— 4C-50 inértf öH r.élységban— Magyarországnak hagytak meg mert lakossága túlnyomóan magyar nemzetiségűéi ugyancsak Magyarországnak hagyták meg a ruténföldet is„A románig szintén Magyarországnak iteltek eredetileg egy 8-1o mértföldnyTTnéTységü területsávot,amely magában foglalta a legfontosabb városokat: Aradot nagyváradot Temesvárt és Szatmárnémetit,A déli részeken a Bánát, a Bácska és Baranya egyes részeit ítélték Magyarországnak„ |X<jt<4r *w Az körülmény hogy magyar többseggeT rendelkező területeket x i iktattak Románia testébe még a román államférfiakat is gondolkzásra készteti,Ezért követelte Vajda-Vcivod román miniszterelnök 1925 február 3-án tartott bukaresti beszédében,hogy ezekről a területekről román telepesekkel szorítsák ki a magyar lakosságot.Ez a telepítési akció— folytatja a cikkíró — eddig nem jár/eredménnyé1,mert a Szatmárba és Biharba hozott román telepesek jobbára hegyilakók volthk és semmit sem értenek a mezőgazdasághoz, ' X M>a+^e>*AJ\, Még súlyosabban esik latba az a körülmény,hogy "az 'utódállamok rendszeresen szabottálják a :•. ^y.^-; kisebbségek jcgait,Elnyómnak és és üldöznek millió és millió magyar alattvalót.úgyhogy ezek; a gazdasági romlás áldozatai lesznek;Ae emellett minden'megengedett -TÜS tiltott eszközzel lelkiségük és kultúrájuk megölésére törekszenek. A kisebbségek védelméről szóló nemzetközi szerződéseket az utódállamok vagy tolje-sen figyelmen kívül hagyták,vagy miként Románia példája is mutatja, arra az álláspontra helyezkedtek.hogy a nemzetközi szerződések nem befolyásolhatják az illető ország törvényeit.Ezért jelentette ki B^ro.tianu a bukaresti szenátusban,hogy a nemzeti szuverenitással ellentétben álló kisebbségi szerződéseket a román kormány nem respektálja * igy a magyaroknak es a többi nemzetiségnek nincs joga saját nyelvének hasznalatához,iskoláihoz és vallásának gyakorlásához.Polcnv szász nemzetiségü^román szenátor kijelentése szerinti az egyenj oguságfugy értelmezendő.hogy minden állampolgár ugyanazt a nyelvet,k 'Ccsak a románt hasznaihatja,. pr«, w^.*^ X^^JUy • i. 1t Aclt c*>
