Napi Hírek, 1927. augusztus

1927-08-01 [0160]

t Roma, július 30, / Stefani/ Az Exporto I^aliano cimü te kin téiyes revüiap augusztusi számában Olaszország és Magyarország cimmel hoszszabb cikket fcözol a lap igazgatójának lanfranconi képviselőnek tollából, A cikkíró azt hiszi,, hogy a mostani fiumei nemzetközi árumintavásárnak különös jelentősége lesz. A lap hivatkozik arra

? amit a Budapesti Hírlap a romai szerződés alkalmával irt, hogy t.i. a fiumei kikötő Magyarország természetes kikötője. Gróf Bethlen látván római utja és a római szerződés megkötése előtt - irja a folyóirat - bóvi.n akadtak nyilt és csalárd törekvések, amelyek Magyarországot arra akarták coábitani, hogy más kijáratot keressen magának az Adriai tenger keleti partján; előnyös politikai kombinációkat s kilátásba helyeztek, A valóságban épen azok^ szerettek volna ezekre a politikai előnyökre szertltenni, aki& azokat felajánlották^ miközben igyekeztek elgáncsolni az Olaszország és Magyarország közötti szorosabb együttműködős^étrejöttét: A római szerződés végetvetett ezeknek a kísérleteknek ésv kétség: elenül ez év első felének egyik legfontosabb diplomáciai eseménye veit. Erre következtéit gróf Bethlen^Is^vdn kijelentései. , amelyek pontosan megjelölték a római szerződés értékét, Olaszország, Magyarország és Fiume három egységes erő, amely hivatva van arra, hogyja jelenlegi Európa történetében annak politikai és gazdasági haladása"szempánat.jaból közös és nagyfontosságú munkát végezzen, A szerző azzal fejezi be cikkét, hogy a római szerződés alapján Olaszország és Magyarország az adriai vár

os/partj

án találkoznak avégből, hogy megkezdjék nemes és /tenger/ buzgó munkájukat. Ebben a varosban mindketten bizonyos értelemben otthon ér-sit: maju magukat, /ÜTI/ 1 Berlin, július öl, / Magyar T virati Iroda/ A berlini Collegium Hungaricumban a napokban Bee tbcven-estély volt. Az ünnepély középpontjában a kollégium egyik tagjának dr, Pataky Mária kisasszonyunk előadása állott. Az előadás cime Beethoven és Magyarország" volt. Az ^előadó kifejte-te, hogy az akkori Bécs nagyon fejlett zenei kultúrájában a magyar arisztokraták a császárváros hangadó köreihez tartoztak. Ezek^megértést tanúsítottak a művészekkel szemben és bőkezűen támogatták őket. Beethoven barátai és hivei között egész sereg magyar is volt. Elsőnek Apponyi gróf bizta meg ot azzal, hogy egy ouartettet irjon. Egy másik magyar, Z

m

eskál, a magyar udvari kancellária titkára, aki maga is kiváló csellista volt, lakását bocsátotta rendelkezésere Be étterén müveinek első előadására. Erdódy-Mtzky grófnő az első volt, aki .nyélbeütötte azt az emlékezetes szerződést, amely Beethoven. szamara lehetővé tette, hogy Becsben gondoktól menten fejtehesse ki művészi tevékenységét. Minden valószínűség szerint a "HalKatatlan szerelmes" is magyar nó volt, még pedig Brunswick Terézia.Beethoven egyik legjobb magyar barátjának nővére, Beethoven magyarországi látogatásai közül eddig csak hármat sikerült feltétlen bizonyossággal megállapítania Ezek az 1800, 1806 és 1807 -ik évben tett látogatásai. 1800 május 7.-én Beethoven Budán Punto kürtössel lejátszotta a "Kürtszonátát». Ennél a hangversenynél^Podmaniczky József báró a Budai Színház intendánsa állítólag erősen támogatta Beethovent. Kismartonban való hatnapos tartózkodása idején, 18o© szeplemberébnn, Es terházy hercegnél az op 86. C-Dur misét vezényelte. A pesti városi színház 1812-ben törtont megnyitásakor irta Beethoven Kotzebue „István királyának"és az "Athén. £ ;fi zenéjét. Az István királyt- nyitánya; magyar népies melódiák kétségteleifi nyomait mutatja, mig az Athén romjai zenéjének a magyar zenével való összefüggése nem annyira nyilvánvaló. Ugvanerre azévre esik a VII. szimfónia . megalkotása. A szimfónia fináléját kétségtelenül a két színdarab zenéjének kifejezetten magyar szelleme befolyásolta. / . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ««• rom jMlTvO.K _ _ _ - K. szekció —