Napi Hírek, 1927. július/1
1927-07-14 [0158]
-/O kiadás 1927. július 14. 7^5 óra Ampere. Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának; o. Saturday Review cimü vezető angol konzervatív hetilap foglalkozik egy uj amerikai könyvvel, mely a békeszerződéseket tárgyalja. A lap megsemmisítő Ítéletet mond arról a "diplomáciai bohózatról", melyet hivataloson, a verseillasi konferenciának neveznek. Miért tudott a bécsi konferencia legalább is fél évszázadig tartó békét teremteni, mig ezzel .szemben a legutóbbi békeszerződések senkit sem elégítenek ki, s általános meggyőződés szerint azt revideálni kell. A kérdés igen egyszerű. Castlereagh, Talleyrand és Metternich értették mesterségüket, gyakorlott diplomaták voltak, messzemenő ügyismerettel rendelkeztek és megfelelő felhatalmazások fedezték őket. Yíilson, Iloyd George és Clemenceaunak sem a diplomáciáról, sem a földrajzról és történelemről nem volt a leghalványabb sejtelme sem és egyikü- sem tudta, hogy tulajdonkép mennyire torjed -hatásköre. A bécsi kongresszus elkerülte azt a hibát, hogy a legyőzöttekre túlságosan kemény békefeltételeket szabjon. Franciaországnak a korszikai bitorlót ki kellett cserélnie legitim Bonnbónokkal } ami azonban egyetlen-egy franciát sem izgatott. Mem volt szó nyomasztó jóvátételekről vagy kártérítésekről.Wellington három éven belül visszavonta megszálló csapatait és ennek következtében Franciaország a legrövidebb időn belül visszanyerte gazdagságát és lelki egyensúlyát. Versaillesben ezzel szemben Lloyd George demagógiája győzött, akinek jelszavai ezek voltak: "Akasszátok föl a császárt!'" "Ellenségeinket ugy kifacsarjuk, mint a citromot", amelyekkel 1918-ban megynerte aa választásokat ,4 amelyeket aztán be kellett váltania. Még végzetesebb volt a békeszerződéseknek az a záradéka, mellyel a legyőzöttek kénytelenek voltak magukra vállalni a háború felidézésében való bűnösséget. Sz az alávaló kísérlet './caddish attempt/ azt akarta elérni, hogy a legyőzötteket vérbűn terhe alatt erkölcsi páriákká alacsonyítsa. Az eredmény azonban az volt, hogy Kémetország elhatározta, hogy sem nem fizet, sem nem szerel le. (nak A három tragikai ripacs! később tudatlanságuk és megfontolatlanságuk miatt vezekelniök kellett. Wilson visszatért a feledésbe és a paralizishez, Clemenceau, mint elnökjelölt megbukott, mert nem nyújtott "biztonságot" Franciaországnak. Lloyd -George egyidejűleg megme*». nekült a bűnhődés elől, mert néhány igéretét beváltotta T A demagógia négy éven keresztül garázdálkodhatott egész Európában. Több mint királyi pompával rángatott miniszterelnököket, külügyminisztereket, egész sereg szakértőt a szélrózsa minden irányában maga után, abban a meggyőződésben, hogy ő Európának gondviselésszerű diktátora. Végül azonban kiptókadt a hólyag, A cannesi fiaskó,a g^enfi botrány, ahol a németek egy orosz szerződéssel megelőzték és végül az a borzalmas balfogás, hogyha görögöket a törökök ellen háborúra uszította, kinyitotta a világ szemét, 1922-ben az angol tekintély csaknem a mélyponttá zuhant.
