Napi Hírek, 1927. július/1
1927-07-11 [0158]
:: Fari &,julius 11. /Wolff./ A szenátus ma megkezdte a hadsereg általános szervezetéről szolé,törvény tárgyalását. Mindenekelőtt Lebrun, a véderobizottság elnöke, es Hirschauer tábornok, a törvényjavaslat előadója, beszéltek, akik azt ajánlották, hogy a kamarában elfogadott szövegezés szerint szavazzák meg a szenátusban is annak ellenére, hogy bizonyos aggodalmak merültek fel.. Painlevé hadügyminiszter kijelentette, hogy a"kormány szándóka az volt, hogy megállapítsa a biztonság érdekében szükséges katonai intézkedéseket, s hogy azután az országtól a lehetőség szerint csekély áldozatot követeljen. A kormány miniig attól tart, hogy a békére a legsúlyosabb veszedelem lenne Franciaország gyöngesége. A pénzügyi bizottság nevében Dumond beszélt a törvényjavaslat pénzügyi kihatásairól. Az egyévi szolgálati idő bevezetése 589 millió tóbbkiadánsal j rna, m; srészt a tényleges állomány csökkentése^317 milliónyi megtakarításra adna módot. A szenátus pénzügyi és véderőügyi bizottságai azonban fentartással éltek./MTI./ :: Pari s,július 11. /Havas./ A szenátus rövid és lényegtelen vita után elfogadta •£ nép fegyverben» néven ismert Boncour-féle törvényjavaslat egyes szakaszait. A szavaz, s előtt az egyik szocialista szenátor elvtorsai nevében kijelentette, hogy nem fogadhatják el a törvényjavaslatot/ először azért, mert nem állott elegendő' ido rend el kezesükre # a törvényjavaslat tanulmányozása céljából,másodszor, mert a torvényjavaslat nem gondoskodik arról, hogy a hadsereg ne avatkozzék be a tőke és a munka konfliktusaiba és végül, mert a törvényjavaslat nem nyújt garanciát, a katonai szolgalati ido csökken résére. Ezzel az állásfoglalás] a szocialista szenátorok szembehelyezkednek & szocialista képviselőkkel, akik tudvalevően egyhangúan megszavazták a törvény java...latot, A szenátus a törvényjavaslatot a maga egészében 272 szavazattal 18 ellenében elfogadta.ATI./ j&fcfaJ!, :: L o n d o h, július 11. /Wolff./ Alsóházi beszédében Chamberlain elmondta azt in, hogy Genfben Briand és Stresemann arra kérték, nyilatkozzék az angol-orosz szaJ.ii as okairól és arról, hogy Anglia a viszályt ki akarja-e boViteni. Közölte velük', a Házban ismert okokat, nevezetesen, hogy megszakitottaK. a kapcsolatot, mert visszaéltek vele, de Angliának az a szándéka, hogy le^hetrővé teszi az Oroszországgal való kereskedelem továbbfolytatását és a dolgokat nem akaifta élére ák-dlitani ,J"Chamberlain áttekintést nyújtott arról, mit végzett a Nemzetek Szö— vétségének tanácsa egyes nemzetek közt. felmerült nehézségek eloszlatása érdekében,^ Ausztria és Magyarország pénzügyi talpraállitásáért,valamint kisebbségek panaszaival. Kifejezte azt a bizalmát, hogy a Nemzetek Szövetságének erkölcsi befolyása erősbödik. A Nfí etek Szövetségé egy utolsó fórum, amely jobb a háborúnál, min 1 " ahogy a bíróság jobb, mint az erőszak alk r-.lmazása. Chamberlain ezután a háromhatalmi konferenciáról beszélt. Szkeptikusan nyilatkozott arról, vajjon be lehet-e ezt a konferenciát ugy f e. : ez r ni, hogy az egyes fegyverkezési osztályok csökkentésé• érjék el. Az angol javaslat csak magónak Angliának ötvenmillió főni megtakaritást tesz lehetuvé. A kormány felfogása szerint lény/egtelen az ossz tonnatartalom kérdése, ha a hajók számának ujabb korlátozását nem állavi+ják meg.ATI./
