Napi Hírek, 1927. július/1
1927-07-11 [0158]
$5" kiadás". 192?..július 11. ,^/óra^p. § Bukares t július 11. /Oríent-Radio./ Titulescu külügyminiszter a romári és a külföldi sajtó több mint ötven tudósitója előtt a következe expozét mondotta: -. Románia külpolitikája és Európa érdekei: Románia minden külpolitikai ténye a múltban és minden jövendő külpolitikai cselekménye is ezzel magyarázható, illetve azzal lesz magyarézhané, hogy ezt az alapvető megfontolást szem előtt tartja. Mint a világháború által sújtott országok nagy része,/ Románia is erősen óhajtja a békét. De nincs bé^e nemzetközi rend nélkül és nem lehet rend a stabilitás feltétlen tudata nélkül. Erélyesen és minden eszközzel védeni kell a chartát, amelyet Európa önmagának adott és amely legfelsőbb parancsa a békének. Szükségesnek tartómmá megismételni ^ezt az axiómát, hogy tudják magukat milhe*!. tartani Románia magatartását illetően minden olyan kérdésben, amely Kockáztathatna Európa rendjét, amelyet annyi áldazat és szenvedés árán valósítottak meg. De a béke nem pusztán dogma, hanem praktikum is. Románia abban a hitben van, hogy a békét a legőszintébb szellemben alkalmazva- a gyakorlatban. Az európai szolidaritáshoz való hozzátartozása nem szavakban állott, hanem cselekményekben, tényekben, sokszor saját, rovására, amit a Nemzetek Szövetsége mindenkor élénk elégte'éllel nyugtáz ot,t. Ily n körülmények között a követendő irány tiszta és világos: kifejleszteni a jó viszonyt minden szomszédunkkal, különbség nélkül ós ebből a célból fentartani -és lehetőség szerint szorosra fűzni a kötelékeket a kisantanttal és Lengyelországgal, melynek szükségletei a rend és béke szempontjából ugyanazok, mint a mieink. - Szőrösen.együtt kell működni a bárom nagy barátságos nemzettel, Franciaországai, Olaszországgal és Nagybritanniával, amelyekkel minket törhetetlen kötelékek egyesitenek. A francia-román barátságot csupán megpecsételte az a szerződés, amely egyébként nem más % mint jogi kifejlesztése az érzelmek egész világának, amelyek a román állam megalapítása óta előidézték azt, hogy Franciaország és Románio. mindenkor egymás ol dala mellett a * ^c&énJc «kr én^zmu^i/. -Az olasz-román barátságot, mely annyira étrtékes előttünk, most pecsételtük meg _ • szerződéssel, amely nemcsak a két ország között fennálló vérbeli kötéléknek van szentelve, hanem szolgálatában áll arra irányuló akaratuknak, hogy minden relációjukat közös érdekeiknek megfelelően fejlesszék tovább. —- Az angol-román barátságot illetően azt mondom, hogy ez a nagy háború alatt elszenvedett közös sorsunkon alapszik, továbbá a?érdekek közössegén a béke fentartása szempontjából, Románia nem tudja elfelejteni, milyen támaszt talált mindenkor Nagybritanniánál történelmének súlyos pillanataiban. Ami engem illet, a tapasztalatot, amelyet mint londoni követ öt és fóljesztendőn át szereztem, hasznosítani fogom abban az iranybam, §ogy a barátságot mindennapi realitássá változtassam át és mind szorosabbá fűzzem a jó viszonyt azzal az országgal, amely megsegített minkéi; nemzeti egységünk megvalósításában. — Románia hálája az Egyesült Államok ' iránt mindenkor alapja lesz a nagy amerikai köztársasághoz való viszonyunknak. tJbkiói követségünk visszaállítása mutatja óhajunkat, hogy ápoljuk a japán császársággá}. barátságot, de miként a külpolitika,' nagymértékben f ü-ggvénye a belpolitikának, o mostani kormánynak szándéka megvalósítani olyan programot, amely a legkülönbözőbb területeket érinti, s amelyet igy lehet ősszefongi:a romén állam konszolidálása. Mi eztán célt állhatatosan szem előtt £9&Í\híJ'SE^Wí*teljesen áthatva az egész világ irányában való békülékenység szellemétől. l ű mi jelszavunk ; barátság és munka./MTI./
