Napi Hírek, 1927. június/1

1927-06-03 [0156]

§/A kormányzó útjáról szóló jelentés folytatása/ Debrecenből a kormányzó autón Hajdúböszörménybe ment a város 1060 hősi halottja emlékszobrának leleplezésére. A város határában hatalmas diadalkapunál a város képviselőtestülete nevében nagy küldöttség élén dr, Somossy Béla polgármester üdvözölte^az államfőt, aki ezutö^ kocsira ;;azállt át és több mint kétszáz tagu árvalányhajas lovasbandérium kíséretében folytatta útját az ünnepély színhelyére, a Kossuth-térre, Itt állott az emlékmű, Gács István^szobrászművész alkotása, amely a háború elesett hősét karjaiban tartó magyar hajdút^ ábrázol. A városon végigx szűnni nem akaró ünneplés kísérte a kormányzót. Az ünnepély színhelyén üjvárossy Gizella, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében hatalmas búzavirág-csokrot nyújtott xx át az államfőnek, akit pákozdyJvj^lispán a megye közönsége nevében lendületes beszéddel üdvözölt, (O<*AVÍ6-*") Viharos éljenzés közben foglalta el a díszsátorban helyét a kormányzó. Ezután megkezdődött az ünnepség. Barkóczy Sándor református lelkész ünnepi beszédében engedélyt kórt a kormányzótól a szobor leleplezésére, mire az államfő így válaszolt: - Bocskay István ós Báthory Gábor „^fejedelmek vitéz hajdúinak városa kegyeletes hálával hódol ma hősei emlékének. - Egy évtized telt el azóta, hogy a vitéz hajdúk hős unokáig legszentebb; kötelességüket mindhalálig híven teljesítve örök nyugvást nyertek, A rövid emberi életben tiz év nagy idő, de az ^esztendők folyása nem tudta elhomályosítani az ő emléküket, íme, ércbe vésve fégi fényh/en ragyognak az ősi nevek és régi erőben él bennünk az eszme^mely egykor az ő keblüket hevítette. Nekik nem adatott meg, hogy elérjék a célt, melyért küzdöttek és mégis talán kegyes volt hozzájuk a sors. Nekünk, akik túléltük a nagy világégést, látnunk kellett, mint sodorja a vég- ^ « zet hazánkat a pusztulás felé. Ez a tiz év a nemzet életében is nagy idő volt: a nemzeti lét kérdése forgott kockán. Ma már bátran jnondhatjuk, hogy a krízisen tul vagy mik. A nemzet él és ha híven megőrizek iőseink emlékét, ha nem feledjük c. szent eszmét, melyért életüket áldozták, az ő drága vérük nem hullott hiába. £ leleplezésre az engedélyt megadom. Hosszantartó és lelkes éljenzés közben hullott le a ±x±x lepel az emlékműről, melyet Somossy Béla polgármester vett át a város közönsége nevében. Köblös Samuné vezetésével a helybeli MANSZ magyarruhás küldöttsége járult ezután a kormányzó elé és gyönyörű selyemzászlót ajánlott fel neki azzal a kéréssel, hogy adja azt át a város Bocskay cserkészcsapatának. Ezután megkezdődött az emlékmű megkoszorúz'sa. Az első koszorút a kormányzó nevében Magasházy László első szárnysegéd tette le a szobor talapzatára. A koszorú szalagján a következő felírás olvashat:"A dicső és rettenthetetlen hősöknek, Magyarország kormányzója» r Az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. Utána a cserkeseel es a leventék diszmenetben vonultak el az államfő előtt, Az ünnepély után a kormányzó látogatást tett a polgármesternél, ma.jd rövid időre visszavonult. Délben a Tisza István-házban díszebéd volt, amelyen az első íelköszöntöt Hadházy Zsigmond főispán mondotta a kormányzóra. Délután fel három oraKor a Kormányzó automobilon Balthazár Dezső püspök Zelemér erdői tanyájára ment, ahol a délutánt és az estét tölti, mint a püspök vendége. .Este tiz órakor : indul vissza a kormányzó Debrecenbe, ahonnan Kenderesre'utazik, Amj/