Napi Hírek, 1927. június/1

1927-06-11 [0156]

/-/ . P r á ga, június 11. /Cseh Távirati Iroda./ Masaryk elnök ma fogadta a két kamara elnökségét és Svehla miniszterelnök jelenlétében ujbél való megválasztása alaklmából nyilatkozatot olvasott fel, A nyilatkozat kifejti, oz alkotmány alapokmánya kijelenti, hogy a csehszlovák köztársaságban a nép az állami hatalom egyetlen forrása, Az elnök elfogadja ezt az alapelvet, ámbár beismeri, hogy a demokráciának jelentékeny fogyatékosságai vannak. Mindamellett szembeszáll azzal a felfogással, hogy a demokrácia és a parlamentarizmus ^csődbe jutott. Más "x ' - ;%•.«'«. alkotmányos formáknak is megvannak a hiányai. A történelem azt tanitja, hogy a demokrácia rm.g csók kezdeti stádiumában van, mig a többi államformának már is ezer éves fejlődés áll a háta mögött, A mostani időszak átmeneti periódus az államok életében. A parlamentarizmus hiányai kiküszöbölhetők. A modern demokrácia a tisztviselői kar, a népképviselet és a nép folyton emelkedő politikai kiképzésére törekszik, mert ebben rejlik magának a demokráciának a biztositása, A demokráciában ugyanis az érvek a dontők és nem a ravaszság vagy az ököl. A demokrácia minden erőszakos cselekedetnek, úgyszintén vallási, politikai, nemzeti, gazdasági és társadalmi privilégiumnak végét jelenti, Az elnök tudja, hogyha politikai életben a^becsvágy ós az uralkodnivágyás

r milyen hatalmas tényezők. Az elnök nem él a világ . * •' mozgalmasságától elzárkózva és ezért megérti ezeket az erőket is, amelyek bizonyos mértékben szintén használhatnak a közösségnek. A demokráciának nemcsak belül, hanem kifelé is érvényre kell futnia. Az érveknek a külpolitika terén is ki kell szoritaniok az erőszakot ós a hazugságot. Megértés, a szomszédokkal és a többi állommal való együttműködés nélkül egyetlen állam sem létezhetik. A többi nemzet rokonszenve nélkül egyetlen altiamnak, de különösen Csehszlovákiának nincs biztositott birtokállománya földrajzi fekvésénél fogva, ezért o. józan" ész azt parancsolja, hogy a világ tisztelje és ismerje el birtokjogát. A csehszlovák politikának világpolitikának kell lennie. Csehszlovákiának különleges feladatai vannak főképen amiatt, hogy uj államalakulatot teremtett meg. Az elnök hiszi, hogy Csehszlovákia politikája a helyes útra lépett, amit _ a belföld ós a külföld gondolkozó politikusai el is ismernek. Az alapokat lefektették, az épitmény nyersen már elkészült, ugy hogy csupán a gyakorlati belső berendezés van hátra. A politikának inkább kifelé terjedő^fázisa után most belterjes időszaka következik. A csehszlovák köztársaságnak valamennyi polgárát egyesitenie kell. Valamennyiöket össze kell gyűjteni az együttműködésre akár különböznek egymástól valládl, világnézeti, vagy pártpolitikai szempontból, akár nem. Az elnök kiemeli, hogy a háború után felmerült követelmények gyakran hirtelen cselekvést tesznek szükségessé s ilyenformán több hiba történt, A demokrácián belül a polgároknak nem szabad a közélet iráirt, ^közönyösségbe sülyedniök. A demokrácia a ^polgárságtól fokozott felelősségérzetet kivan, mert nem csupán a kormányzásban való résztvételt jelenti, hanem az alárendelést és az engedelmességet is. Az elnök megjegyezte, hogy a nemzetgyűlés, újból való megválasztásával . súlyos feladatot hárifcott tá

f A népkepvise'lettel való egyetértésben és valamennyiek közös munkájával teljesítheti f is feladatát. Ezért valamennyi polgártársának: közreműködését kéri. Érthetőnek látszik, hogy a haboru súlyos szenvedései, majd az utána következő politikai s társadalmi átalakulások lángragyujtották a fantáziákat és a politikailag éretlen elemek körében utópiákat ébresztettek. Ezért snk irelyen politikai és gazdasági kalandorok léptek előtérbe, akik féktelen becsvágyuknak még az állam érdekeit is feláldozták. Mindamellett meggyőződése az elnöknek, hogy a lakosság többsége komoly pillanatokban csak a józan észre fog hallgatni és nem hagyja magát hazafiságot hazudó jelszavakkal megtéveszteni. /Folytatása következik,/