Napi Hírek, 1927. május/2

1927-05-18 [0155]

Farkas ^stván nem helyesli, hogy oz egász költségvetés a közvetett adók rendszerén épül fel. Nem helyesli a lakásfeiszabeditást s határozati javaslatot nyújtott be >, hogy a kormány a lakáskérdés szabályozásátte: kiadott rendelet 13.§-át,<sgnely a szabad felmondásra vonatkozik, helyezze hatályon kivül. Lállay Tibor a hadikölcsön valorizációjának kérdéséről emlékezett meg és ennek mielőbbi dűlőre jutását sürgette. Nézete szerint a nagy közvélemény előtt csak az a kérdés lebeg, ' vájjon történni fog-e egyáltalában valami a hadikölcsönök valorizációja tekintetében. Crffy Imre igen fontosnak tartja a lakbérosztályozást. llándy Sámuel kiemelte, hogy a kormány beruházási tevékenysége igen nagy megértésről tesz tanúságot. A vizitársul&tok részére előirányzott összegeket tartja a legproduktivabbaknak, mert ezeknek 95 $-a munkáskézbe jut. Ezutáff a szeszárakkal foglalkozott és hangsúlyozta,hogy a termelő igen keveset kap. A burgonya ára tavaly igen magas volt és igy a szeszgyárak ráfizettek a termelésre. Nem osztja azt a véleményt, hogy a lakások felszabadításával azok állandóbb jellegű drágulása fog bekövetkezni. A terményértékesítőssel kapcsolatban főleg a gyümölcs konzerválására és exportjára hivja fel a figyelmet. Végül a borfogyasztási adó leszáilir t e. Efeubouer Ferenc:sörömmel látja a törvényjavaslat 13.§-át, amely a vagyonváltságf öldefcbol befolyt összegek felhasználására ad felhatalmazást a kormánynak. Heméli, hogy ez módot ad arra, hogy c földb.irtokreform pénzügyi kérdésének megoldását a kormány előbbre tudja vinni. A vidéki házadő kulcsát már le lehetett .volna száiiitani. Birő Pál szerint nem lehet azt mondani, hogy gazdasági_krízis közepén állunk. A magángazdaságok fokozottabb fogyasztóképessegével állunk szemben, ezt pedig a ncgyobb gazdasági krizis kizárja. A külkereskedelmi mérleg passzivitásának (gyík tényezője Iwtségtelenül az az igen elnéző kezelés, amely a kikészitésí eljárás körül mutatkozik. Ezt egyes gazdasági egyedek nagyfokú spekulációra használják fel. Kevesli a folyók szabályozására előirányzott összeget. A folyók, de elsősorban az állami szabályozás alá nem eső folyók mederrendezési kérdését tartja nagyfontosságunak. Ugyancsak fontos az utügy'; kérdése is,melyet nem lehet eléggé a kormány figyelmébe ajánlani. Nem tudja, mi az oka annak, hogy a hosszúlejáratú középipari hitel kérdése nem megy előre. Bud János pénzügyminiszter megállapította, hogy az appropriációs u

avasiatot az egész bizottság egyhangúlag örömmel fogadta. Az egyes felszólalásokra reflektálva,részletesen foglalkozott a beruházások kérdésével. Örömmel állapította meg, hogy a népszövetségi kölcsönt nem kellett telje

senA felhasználni, hanem annak, nagyobb részét a gazdasági élet " idéíicxtref fellendítésére lehetett fordítani. Utalt Budapest székesfőváros igen kedvező kamatozású köicsönére is,amelynek felvétele kétségtelenül meg fogja hozni áldásos kihatásait. Kiemelte, hogy az 1927-28.avi beruházási programm bon a bevételi többletelalél stb.* számításba vett 103 millió pengő összeg nem mind bevételi feleslegből adódott, hanem ebből több mint 15 millió pengő a beruházások keretében kölcsönadott összegeknek törlesztésben és kamatokban visszatérő része. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági élet igen nagy válságon ment keresztül az egész világon ős ennek tudható be, hogy az állam Amerikától kezdve mindenütt óriási tevékenységet fejt ki a gazdasági élet alátámasztása erdekében. Elismeri, hogy a tatarozások nem a beruházási programéiba valók, de ezúttal tízéves mulasztást kell helyrehozni és igy ez + a teteit semuikepon sem lehet továfcbmcllőzni. . /Folytatása következik/