Napi Hírek, 1927. május/1

1927-05-15 [0154]

S hogy ez a helyes UÍJ, arról meggyőződtem legutóbbi olaszországi utam alka Imával,- amikor Olaszország nagy vezető áliamrérf iával, Itass ól in ivei alkalmam volt megbeszélni a jövőt, az olasz nemzet és a magyar nemzet jövőjét. Azt mondotta nekem, akkor Mussolini, hogy a munkának csak kisebbére szóvolt az, amikor ő a világháború nyomában ott is mutatkozó kommunistajhozgelmákat letörte. Azt mondotta, hogy ez csak előkészület volt, ez nem volt öncél, csak azért tette, hogy igy szabaddá téve az utat, megkezdhesse Olasz ország ujjáépitésének hatalmas munkáját. Azt mondotta, nem akarja^dicsérná a i'asizmus eduigi alkotásait csak ,utiprogrammot állatott össze számomra s arra kert, utazzam el azokba a városokba, amelyeket ő kijelölt, nézzem meg az ottani munkálatokat s annak alapján formáljak magamnak saját tapasztalataim szerint véleményt arról, hogy mit alkotott Mussolini és az ő fekete inges munkatársai. S akkor azt láttam, hogy Nápolyban feltöltik, a tengert és uj rakpartot épitenok. hogy Rórna és Nápoly között uj vasúti vonal létesül, amelyen az eddigi öt órás utat egy ór& ötven perc alatt teszik meg, agy, hogy Nápoly valóságos kikötováros^lesz Bomlanak. Láttam Veronában a tes nevelés részére akkora nemzeti stadiont épiteni, amely nagyobb m*nt a roma:. Coioss eum es láttam, hogy Milanóban félmilliárd lira költséggel négy^főiskolát, egyetemet, műegyetemet, mezőgazdasági és állatorvosi főiskolát építettek egy év alatt. S akárhova nézek Olaszországban intézmények létesülne!:, tanyarendszerekben terjeszkednek,ugy mint mi az Alföldön. Amikor a nemzeti eszme jegyében dolgozó Olaszországnak ezt a hatalmas erőfeszítésé Utcám, a legnagyobb öröm töltött el akkor, amikor egy olasz tábornok meghajtotta az elismerés zászlóját a magyar virtus és harci dicsőség előtt. Azt mondotta nekem ez az olasz tábornok, hogy ott volt, amikor az olasz hadsereg az Isonzótól visszavonult a Piavohoz s látta, hogy ott, ahol a magyar ezredek nyomultak előre nem fosztogatták a népet, nem bántak durván a gyermekekkel és asszonyókkal ugy, hogy Olaszországbon azt az emléket hagyták hátra a magyar ezredek, hogy egy lovagias, a megengedettség szabályai szerint harcoló félelmes ellenséggel állnak szemben. - Munkára van nekünk is szükségünk ugy mint a fasisztáknak, akik. miután legyőzték a kommunizmust, a nemzeti munkára fektették a fősulyt.Munka és alkotás kell nekünk, mert ha oly sürü lett volna Nagymagyarország népessége, mint amilyen Belgium lakossága, akkor Nagymagyarország földjen több mint 50 millió magyar élhetett volna meg, a mai Gsodnországban pedig 23 millió magyar lakhatna. Miért nem tudtuk mi a múltban elérni ezt az eredményt? A régi Ausztria oktalan akadékoskodása miatt s azért is, mert a magyar munkának nem volt meg az a hatékonysága és keresőképessége, ami más nyugati államokban meg volt. És miért, talán mi kevesebbet dolgoztunk? Nem, hanem azért, mert nem fegyverezték fel ennek az országnak s elsősorbon az Alföldnek dolgos népét a tudásnak azokkal a fegyvereivé^,amelyekkel elláttat más, nálunk boldogabb népeket . Mert sohasem tévesszék szem elől, hogy a közoktatásügy talán elsősorban gazdasági kérdés, Akkor, amikor^Neme torszúg, .sőt Ausztria is behozta a nyolcéves népiskolát, amikor Románia behozta a hétéves népiskolát, ekkor nekünk nem elég csak lépést tartanunk, nekünk okvetlenül előre kell törnünk ezen a téren.Értelmetlen munkástömege! kel nem tudjuk fenntartani a világversenyt Németország és Ausztria dolgozó tömegeivel szemben. Tehát, amikor a néprétegek műveltségének szinvonalat elsősorban az Alföldön • • a kültelki iskolák fejlesztésével, emelni akarjuk, ezzel nemcsak kulturális munkát végzünk, ez komoly gazdasági kérdés is, mely a magyar munkás keresetének jövedelmezőségét a tudás erejevei meghatványozza, s amikor azt mondom, hogy azok a szakemberek, /Folytatása következik/