Napi Hírek, 1927. május/1

1927-05-15 [0154]

/ Geglódi tudósításunk folytatás© I./ Alkotásra sóvárgunk mi, nem ellentmondásra! Azt sem lehet mondani, s megsérteném e város oly elvhü polgárait, ha azt vitatnám, hogy megváltoztatták nézetüket, amikor bizalma.kkal más oldalra fordultak. Nem az önök vétanfcmye változott meg, az országos politika iránya változott,amelyet Bethlen István gróf nemzeti és mindenekelőtt nemzeti irányba terel. Ezért fordult az Alföldnek színmagyar népe, s e város tősgyökeres magyarsága is bizalmával a nemzet újjáépítését célul kitűző Bethlen-kormány felé. Nem is olyan régen károlyi Mihály emberei ugy igyekeztek magukat feltüntetni, mintha folyta tői vagy épen megvalósítói lettek volna annak a fennkölt, uszmenyi magyar politikának, amelyet 1848-ban Kossuth Laj_os és társai hirdettek. Az osztrák-magyar monarchiát nem Károlyi Mifeály; és társai döntötték össze, oz összedőlt o világháborúnak vérzivatorában és ahhoz, hogy Magyarország elváljon Ausztriától nem volt szükség Károlyi Mihályra es trsaira. Nézzük meg az ő munkásságukat és ez 1848-49-iki mozgalom vezéreinek tevékenységét! Az 1848-as mozgalom a tehetségeknek forradalma volt,__ Kik indították meg eit március 15-én? Petőfi, Jókai, Vasváry, Vajda János és annyi más kiváló ember,eleje ennek a nemzetnek. Ez a tehetségek forradalma volt! Kit látunk Károlyiak között? jászit és Kunfit, ezeket o «jászkunokat », Ez a tehetségtelenség forradalmc volt. S ha nézem az 1848-as &orlánynak elnökét, gróf Batthyány. Lajost, '' ' ugy ezt látom, hogy amikor az ország ügye rosszrafordult magyar földön maradt, helyt állott s^ megheit mint mártír. Károlyi Mihály kereket oldott, megszökött o felelősség sulyo elől. Az 1848. katonái,a verössipkások és a 13 magyar vértana helyt állt a magyar igazságért. Az októberi forradalom hadügyminisztere pedig azt mondta, hogy 11 Nem akarok katonát látni!" épen ekkor, amikor/- legnagyobb szüksége lett volna ennek a nemzetnek katonára. És azt mondják, hogy Károly: és társai is emigrációba mentek ugy, ahogy Kossuth Lajos elment külföldre. Istenkaromlás ezt a két mozgalmat ugyanavval a névvel jelölni. Miért mentek Kossuth és társai külföldre, miért járták be az egész világot, Törkországot, Angliát, Amerikát, Franciaországot és Olaszországot? Azért,^ hogy. rokonszenvet keltsenek a legyőzött magyar ügy iránt, hogy a világ közvéleménye mellénk álljon és belássa azt, hogy az orosz segítséggel legyőzött Magyarországgá^ nem lehet ugy bánni mint ahogy nuaztrio bánt, bitófával é sortüzekk* Károlyvés társai miért mentek külföldre? Hogy idegen lapokban becsméreljék a magyar hazát és kicsinyítsék azokat a magyarokat, akik iparkodtak mégegyszer országot csinálni abból az országroncsból, amelynek létrejöttében annyi része van oz ő tehetsegtelenségüknek és tehetetlenségüknek. AZ egyedüliOlí-p ós egyedüli ut a boldogság felé, a nemzeti ellep.* Bethlen István gróf és kormánya küzd a szociáldemokrata nemzetköziség ellen de nem o szociális gondolat ellen, amelyre soha nagyobb szükség nem volt mint napjainkban. Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy az államhatalom |pen a kisembereknek, a gyengéknek jöjjön segítségére. A szociális gondolatra tehát szükség ven, de semmi szükség sincs arra, hogy azt összeforrasszak a nemzetköziséggel, mert mi nemzetiek és magyarok akarunk maradni' azt akarjuk, hogy az a kéz. amely a földet munkálja és dolgozik a műhelyekben és gyárakban, magyar kéz legyen, azt magyor elme irányítsa és lendületét magyar sziv adja meg. Küzdeni fogunk tofcát a nemzetköziség ellen, de mindig a szociális gondolat alapján s küzdeni fogunk a nemzeti eszméért.