Napi Hírek, 1927. május/1

1927-05-14 [0154]

§ B^u k a rest, május 14, A szenátusban Sándor József magyarpárti szenátor előzetes bejelentést tett, hogy interpellációt kivan előterjeszteni a belügyminiszterhez késubb megállapitandó időpontban a^legutóbbi oszágos népszámlálás tárgyában, meg pedig egyfelől általános, másfelől részleges erdélyi szempontból. /A népszámlálás - mondotta. - a nemzetiség megá 11 ?:.pifásának ^kérdésében ap^valld nevét, eredetét és vallását vette alapul teljesen önkényesen^és nem r.z érdekelt fél szabad kijelentése és bevallása szerint állapították meg a nemzetiséget. Már pedig ez olyan elemi polgárjog, amelyet az egész civilizált világon elismertek, A tanúsított eljárás elvi ellentmondást foglal magában s igy alkalmat adott egyes közigazgatási tényezőknek a legnagyobb erőszakos visszaélésekre. Ezek köz- és magánjogi szempontból nem hagyhatók tisztázás nélkül, hanem nyilt parlamenti tárgyalás alá kell venni azokat. A házszabályok alapján'kérte végül,hogy betekintést nyerhessen az állami központi statisztikai hivatalhoz beérkezett anyagba., hogy annak tanulmányozása, után terjeszthesse elő interpelláció ja t

T Sándor József e bejelentés megtétel?előtt beszélgetést folytatott Buksán kisebbségi miniszterrel, akinek felpanaszolta a különböző visszaéléseket, Szóvatette töboek közt azt is, hogy egyes közigazgatási tisztviselők kijavították a már aláirt népszámlálási lapokat azzal az intfj^alással, hogy az illetőnek nem állott jogában magyarnak nevezni magát .<ÖKJ Buksán mindezekre beismerte, hogy tudomása szerint is követtek el bizonyos visszaéléseket s igérte, hogy a statisztikai hivatal utján ezeket ki fogja, javíttatni, A Sándor Józsefnek tett kijelentásekkel teljes ellentétben álla nak azonban Buksánnak a képviselőház folyósóján több magyar képviselő előtt a népszámlálással kapcsolatban elhangzott nyilatkozata.!. Mi nem vagyünk kíváncsiak arra - mondotta Buksán -, hogy ki )19tlyen nemzetiségűnek érzi magát. Mi a különböző fajokhoz való tartozásnak eloszlásait akarjuk tudni, mert ez a legfőbl ethnikai realitás. Nagyrománi/.anak most volt az első népszámlálása s mi ezen az uton akarunk adatokat Szerezni jövendőbeli nagy törvényhozási aktusokhoz, amelyeknél az ethnikai nagy realitások biztos ismeretére szükségünk van. Arra az ellenvetésre, hogy a népi eredet kutatásában lehetetlenség visszamenni az ősökig, Buksán azzal válaszolt, hogy nem az ősök, hanem csak a szülök fajtáját kutatják, A képviselők s,óvátették a. népszámlási vallomások miatt megindított rendőri eljárásokat is, többek között a. gyergyószentmiklósi örmény _ katolikusok zaklatását azért, mert magyaroknak vallották magukat. A 'miniszter ezekre kijelentette ugyan, hogy rendőri túlzások, de az orvos— lasro.: egy szót Sem szólt. Szobákérólt a.z az eset is, hogy egyik prefektus az. imperiumváltozás évét, az 1910-ik esztendőt is oly körülmenyek vefife, amely megváltoztatja a gyermekek nemzetiségét. Megtörtént tehát, (nogy ugyanaoban a családban az 191P előtt született gyermekeket"magyaroknak vagy németeknek irták, az azután születetteket románoknak. A magyar képviselőknek arra a kérdésére, hogy miért ne.. \ ették fel a számláló-lapokra az anyanyelv kérdését, a miniszter kijelentette, hegy az iveken az anyanyelv helyett azért szerepelt a népi eredet k rdése, mert az ókirályságban sok román családnál a francia a szokásos házinyelv; Besszarábiában a románság fele általában oroszul, Bukovinába^ németül be szel. Ez. ujabb zavr rokra adott volna okot. Akiknél az úgynevezett ethnikai származás nem tisztázza a fajtát, azokat a statisztikai hivatal külön kategóriába sorozza s ezek lesznek a "bizonytalan népi származásunk.n/kTI/