Napi Hírek, 1927. április
1927-04-07 [0152]
Hága, április 7. /Magyar Távirati Iroda/ Apponyi Albert gróf, aki Rzidőszerint Hollandia nagy városaiban tart előadást, Magyarország államjcgi fejlődéséről ma pste Amsterdamban beszélt. /Apponyi Albert gróf amsterdami előadása/ Második előadásában Apponyi Albert gróf a magyar alkotmány fejlődésének azt a korszakát ismertette, amely a mohácsi vésztől az 18f7-es kiegyezésig terjedő időre esik. % fő súlyt annak megvilágítására vetette, hogy az ország alkotmányos fejlődésének két alapvető vcnása: a közjogi jelleg, amely az alkotmányos intézményeket és az ország gondolkodását áthatotta, valamint a nyugati orientáció érintetlenül fennmaradt e n^gy század alatt, noha a helyzet megváltozott, mert idegen uralkodó-ház került az ország élére, amely hatalmas srőfórásokkal rendelkezett Magyarországon kivül és amely más célokat - a magyar gondolattal gyakran ellentétes célokat - tartott szem előtt. A nyugati szellem nyert egy nyugati uralkodóház trónralepésérel - számos hátránya mellett ez egyik legnevezetesebb előnye a Habsburg-ház uralmának - de az alkotmányos alapelvekhez való ragaszkodás gyakran viszályok és válságok fjrrásává vált, amiből azonban végül is az alkotmányos alapelvek kerültek ki győztesen. Talán soha meg nem vetettek szabad alkotmányt ilyen hosszú, ilyen kémény és enne-k következtében ilyen meggyőző megpróbáltatás alá. Apponyi Albert gróf kifejtette, hogy kezdetben nem mutatkoztak azok az egységesítő törekvések, amelyek a Habsburg-ház uralmának utóbb következő bizonyos korszakait jellemezték. Amikor a magyarok Habsburguralkodót emeltek trónra, nem gondoltak arra, hogy Magyarország függetlenségéről a legkisebb mertékben is lemondjanak, - de maga a Kabsburgosalad sem gondolt erre. Mégis már a Habsburgok uralmának kezdetén bizonyos egyenetlenség mutctkozott, Ez az egyenetlenség részint politikai t'rmeszetü volt, mert kegyetlen csalódás ' érte azokat a magyar ha- • záriakat, akik a Habsburgok hatalmától várták a törökökkel való leszámolást, részint alkotmányos természetű volt, mert a Habsburgok gondolkodását a hüberrendszert jellemző magánjogi szellem irányitotta, épen ezért nem értették meg a közjogi szellemben gonablkodó magyar politika felfogasát Az alkotmányos fejlődés azonban mégsem szenvedett semmiféle megszakadást és az ország alkotmányos intézményei tovább fejlődtek.I. Lipót uralma alat azonban uj korszak kezdődik a Habsburg-uralomban. Az uralkodó egyetlen birodalomban akarja egyesiteni mindazokat az országokat, amelyek jogara alá tartoznak; ebből a törekvésből állandó viszály fejlődött ki Magyarországgal, amely szilárdan ragaszkodott függetlenségéhez és ősi alkotmányahoz. Ez a súrlódás végül is felkelésre vezetett II. Eákóazi Ferenc alatt A felkelést tiz evi harc után végül is leverték, de a béke mégis politikai győzelmet hozott Magyarországnak. A magyarellenes politika veszélyein okul va III, Károly eltörli Lipót valamennyi törvénytelen intézkedését es helyreállítja az alkotmányos araimat, valamint annak biztosítékait. Részletesen fejtegette ezután Apponyi Albert gróf a pragmatioa sanctio jelentőséget. Az osztrák országokban érvényes örökösödési rend elfogadásával és a kölcsönös védelem kötelezettségének kinyilvánításával született meg az osztrák-magyar monarchia, A pragmatioa sanctio azonban semmiben sem erintette a magyar korcna szuverenitását és Szent István alkotmányát, amelynek jellemző vonása - a királyi előjogok és a népszabadságok szerves egysege - tovebbra is csorbítatlanul fennmarad. Változás csak annyi be-n történt, hogy Magyarországon és Ausztriában közös lett az uralkodó személye, azonban a magyar király es az osztrák császár jogi személyiség*, valamint uralkodó előjogainak jel e e ö és korlátai különbözők maradtak. An-n vtrtiRf, k-s^e-hk-e*i k /
