Napi Hírek, 1927. április
1927-04-07 [0152]
§ P. ár is , április 6. /Magyar Távirati Iroda./ Most hagyta el a francia sajtót Charles Lortsch tollából "Magyar közgazdaság és francia érdekek Magyarországon" cimü könyv, /La Hongrie économique et les Intérêts Français en Hongrie, Paris Marcel kiadása/, amely a magyar közgazdasági élet pontos ismertetését tartalmazza. A szerző külön fejezetben számol be a magyar mezőgazdaság és kereskedelem minden 'ágáról, pontos statisztikai adatok kiséretében, különösen nagy súlyt helyezve a francia-magyar kereskedelmi viszoáylat ismertetésére. A szerző célja, - amint mondja - az volt, nogy Franciaországgá I. megismertesse ezt a nagymultu országot, amelynek földje alig sejtett lehetőségeket rejt magában. Népe munkás és szorgalmas és egy olyan államot teremtett magának, amely földrajzi Helyzeténél és különös feltételeinél fogva ugylehet szereset játszhatik a nemzetközi politika fejludésében. Hz a könyv komoly közgazdasági^.anulmányok eredménye, beható és objektív ismertetése és részben kritikája is a francia közönség szám ra a magyar nemzetgaz. daságnak. Különösen értékessé teszi a könyvet az az előszó, amelyet' T-eorges Blondel a College de France tanára fis ismert, kiváló nemzetgazdász irt a könyvhöz. Blondel professzor Magyarország gazdasági fontosságát elsősorban földrajzi helyzetéhen látja, gzért volt és ezért lesz Magyarország és a Duna ,\ az öreg gurópa legfontosabb kereskedelmi utjává. Georges Blondel a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar faj különös képességeiről, aminek a századok folyamán annyi tanújelét adta. Annak ellenére, hogy a századok folyamán a. magyarok állandó ellenségeskedéseknek voltak kitéve, erős nemzeti érzést fejlesztettek,ki, hűen megőrizték nyelvüket és igen figyelemreméltó civilizációt és irodalmat teremtettek . Tört... nelmük - mondja tovább a szerző - dicsőséges fegyvertények sorozata és az a szerep, amit a kereszténység védelmében játszottak, végleg hozzácsatolta okét a közös nyugati keresztény művelődéshez. A világháború szörnyű következményekkel járt rájuk nézve., állapítja meg a francia szerző,, aki azonban azzal vigasztalja magát, hogy a nagy földrengés után elsősorban a mezőgazdasági népek fognak talpra állani, ^Magyarországnak pedig 'nagy eM.nye kifejlett mezőgazdasága. ^Azonban érthető, hogy iparát is ki akarja fejleszteni, aminek érdekében még nagy erőfeszítéseket kell tennie. A magyar ipar mai állapota a francia tudós szerint az osztrákok magyaréi 1 enes politikájának következménye, amelyebből állott, hogy Ausztria Magyarországból kivonta a nyersanyagokat és az élelmicikkeket és azokat feldolgozva küldte vissza az országba. A francia tudós is elismeri, hogy a trianoni békeszerződés Magyarországot nyersanyag területének legnagyobb részétől fosztotta meg, azonban megmaradt gazdag mezőgazdasági területe. Végül -londel professzor igen^meleg szavakban száll sikra a magyar-francia viszony megjavításának érdekében. Megelégedéssel állapítja meg, hogyha legutóbbi francia-magyar kereskedelmi revíziós szerződések igen szívélyes atmoszférában folytak le. Hangoztatja, hogy Anglia és Olaszország nagyon erősen megvetették lábukat a magyar piacon és azt óhajtja, hogy példájukat Franciaország is kövesse. "Kekünk franciáknak kötelességünk, hogy a magyar népnek, amely nem viselhetik gyű ölettél Franciaországgal szemben,^bebizonyítsuk, hogy megértéssel viseltetünk.,gazdasági szükségleteik iránt, és hogy ezzel szemben semmiféle ellenséges indulatot nem táplálunk. ^Készséggel elnézzük, hogy a legutóbbi évek eseményei kissé dezorientálták Magyarországot. A magyarok csalódtak reményeikben. De mi franciák,^vájjon nem ^salódtunk-e mi is a magunk reménységeiben? Ml segíthetünk és Segítenünk is kell - mert saját magunknak fog hasznára válni - Magyarországnak abban, hogy biztos léptekkel haladjon ama cél fele, amelyet még távolról sem ért el." Végül az előszó azzal a reménységgel végződik, hogy e£y jobb emberi szolidaritás végül is biztosítani lógja Surcpt|nak azt a békét, amelyre oly nagy szüksége van, g£tfft* '
