Napi Hírek, 1927. március
1927-03-30 [0150]
§M i 1 a ; n o , március^ /Magyar Távirati Iroda./ Klebelsberg Kuno gróf közoktatásügyi miniszter a Circolo Filologico-ban előadást tartott.. ÍXOAMLSAJ-jgj fcazjfc.: . , ", D \ ir 1 ini di Monza gróf, Olaszországnak Magyarországon köztiszteletben ; alio követe, tágabb es szűkebb hazáját: Milánót, egyaránt nagyon szereti e$_ezértlelkemre kötötte, hogy látogatást téve Olaszországban, semmi korulmenyek között ne mulasszam el gyönyörű szülővárosának meglátogatását. Annyival nagyobb örömmel tettem eleget Durini gróf e kívánságának, mert régebben, a béke boldog éveiben alig mult el év hogy ne látogattam volna Milanóba, most pedig mint magyar kultuszminiszter a legnagyobb örömmel es érdeklődéssel látom, hogy Milano egyetemi várossá lett. ivorabban az egyetemek ugy Olaszországban, mint Németországban a kisebb városokban húzódtak meg, ujabban a fejlődés: oda tendál, hogy épen c nagy ez életerős kommunitások akarnak egyetemi várossá lenni. Olaszországban mindig az elen haladó Milano, Németországban Frankfurt am Main, kol-n es Hamburg, A ha ború utáni idők kultúrpolitikájának sok államban egyik n*gy fogyatkozása, hogy a népmüvelés érdekében tett erőfeszítések mellett elhanyagoltak a magas műveltséget és szoknak intézményeit, ezek soseaűcu az egyetemeket. Olaszország ezt c. hibát elkerülte, amit a milanói egyetem is fényesen igazol, g nagy kultúrpolitikai koncepció előtt tisztelettel hajtom meg az elismerés zászlaját. - De nemcsak azért jöttem, hogy üdvözöljem Milánót, mint egyetemi varost, hanem azért is, hogy Olaszország és Magyarország szellemi együttműködésének útjait egyengessem. Az én meggyőződésem szerint alig van iiuropanok kot nemzete, amely ilyen együttműködésre hajlamosabb lenne, mint az olaszok e s a magyarok, mert az utolsó négy században közös történeti sorsot viselve a ket nemzet pszihéje is sok tekintetben egyenlőképen alakult, . ^A bevezetés után Klebelsberg Kuné gróf kultuszminiszter gyönyörűen íejtégette azt ,a nemzeti és kulturális szempontból nagyfontosságú kérdési-., /-.melyről mar a római egyetem aulájában is kimerítően és részletesen, szólott, nogy tudnii illik a- rg törekszik', hogy megszüntesse vketvoxorszagnak, ennek a nag# hivatott ós kiváló egyenisége?^ un t ^ nak elszigeteltségét és megteremtse azokat a kapcsolatokat,,amelyek a kultúra erejével szerzik vissza az elveszett országhatárokat. azután igy folytatta és fejezte be Klebelsberg gróf előadását, - B mű további kiépítése végett tárgyaljuk Rómában olasz kollegámmal, Fodelé óexccllenciájavai a Reale Accademia d'Ungheria alapitscanak ügyét, amelynek az lesz a hivatása, hogy otthont adj_on magyar ifjaknak, akik most már mind tömegesebben jönnek tanulmányaik folytatása céljából olasz főiskolákra. - Magyarország rezeire a trianoni béke mindenféle bilincseket rakott, csak a szellem birodalmában maradtunk szabadok. Most minden Erővel azon fáradozunk tehát, hogy a kultúrának kezünkből ki. nem csavarható eszközeivel javitsunk szomorú helyzetünkön. Ezekből az erofeszitésekből e§y .[Láncszem az Accademia Reale d>Ungheria alapitása,amely egyfelől intézményes... biztosité'ka lesz az olasz-magyar szellemi együttműködésnek, másfelől jele hazám ólniakarásánok. , - Es ha valahol a világon, ugy Milanóban fogják megérteni azt a szive elniakarást, abban a varosban, amelyet Barbarossa^Frigyes 1162-ben teljesen leromboltatott, de polgárai nem estek kétségbe, hanem a romokból újra építetté;: a várost, országunk kétharmadának elvesztése után mi magyarok _sem estünk kétségbe, hanem mint az Önök elődei a romokból újra felépitjük hazánkat. Azt hiszem k ilyen munkához kérhetem az önök rokonszenvét, akiknek nemes szive mindig együttérzett az igazságtalanul szenvedőkkel. , ,-. 0 <- cu v a. < • * szeKctó
