Napi Hírek, 1927. március

1927-03-28 [0150]

/ A felsőház együttes bizottságainak ülése.JFolytatás / Maga is .szükségesnek tartja és érvényesíteni is kivánja ebben a tekintetben a legelésszebemenő mérséklő befolyást. A bizottság megnyugvással vette tudomásul a miniszter nyilslkozatát és ennek az egyértelmű felfogásnak a bizottsági jelentésben is kifejezést kivánt adni. Jankovieh Béla hozzájárult ennek a bizottsági jelentésbe valő felvételéhez, de kijelentette, hogy szükségesnek tartja az ingatlanjelzáloghitelnek a korlátozás alól való kivételét, • mert a mi viszonyaink között ez a 1egbiztositottobb befektetés. Hadik János,,'" Bernát.. István és Koós Zoltán felszólalásai után a bizottság egyértelműen hozzájárult a megnyilvánult felfogásnak a bizottsági jelentésbe való felvételéhez. /~&ii>4 Ezután áttért az egyesitett bizottság a biztositási dij késedelmes fizetésénél követendő eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Hadik János gróf szólalt fel, aki kijelentette, hogy ha lényeges változások nem történnek a javaslaton és különösen ha a visszaható erőre vonatkozó rendelkezést nem küszöbölik ki, akkor azt nem fogadhatja el. A javaslat sérti a közérdeket s a biztositók kartelljének monopóliumot juttat, gátat vet a szabad^versenynek s a biztosítottakat kiszolgáltatja önző erdekeknek, ugyanakkor, amikor szerzett jogokat elkoboz. Aggodalommal tölti el az a körülmény, hogy a törvényjavaslat 13.§-a szerint a kormányt utasítják az egész biztosítási ügy reformjáról szóló törvényjavafclat beterjesztésére, mert ebből azt következteti, hogy ez a törvényjavaslat talán már a tervezett reform szellemében fogamzott meg. Rámutatott arra, hogy a biztosité társaságoknak olyan gyakran felpanaszolt helyzete nem a kereskedelmi törvény hézagai következtében keletkezett, hanem az a korona romlására vezethető visasza. Most,hogy pénzünk stabilizálása megtörtént, a biztositó társaságok régi működésüket újból zavartalanul fellehetik. Tiltakozott a biztositási dijak megkötöttségének lehetősége ellen gs követelte az ujabban megállapított és kormányhatóságilag engedélyezett 5o %-os mellékilleték leszállítását. Megallapitocsa, hogy a javaslatnak egyetlen intézkedéséből sem tűnik ki az,hogy a^biztositott érdekeit igyekezték volna vele megvédelmezni.A törvényjavaslat eszményeihez tartozik az, hogy az évtizedes gyakorlatot a felügyeleti hatóság tisztességtelen versenynek minősiti s a kormányrendelet az újonnan keletkezett biztositó-társaságok működésének engedélyezését 1928.július 3o-áig megtiltotta. A törvényjavaslat egyenesen eltörli.a szabad-versenyt. Nem fogadja el azt a felfogást, mintha a tartamengedmény visszafizetése annak a társulatnak részéről,amelyhez a biztosított átmegy, a jó erkölcsökbe ütköznek. Inkább azt tartja a jó erkölcsökbe ütközőnek, hogy akkor, amikor tarsaság,_amely a tartamengedmény visszafizetésére hajlandó ós olcsóbb dij tétellel^ vállalja a biztositást, a másik társaság részére aránytalanul hagy haszon biztos ittessék törvényes intézkedésekkel. Kifogásolja a pénzügyminisztérium kebelében felállitott felügyeleti hatóság működését,amelynek egyetlen ténykedése som mutatja azt,mintha a biztositott érdekeit védené, hanem csakis a fcartellben lévő biztositó társaságokét. / Folytatása következik/